Rákosiról elnevezett kórházban gyógyítottak magyarok Észak-Koreában
Az 1950-es években magyar orvosok és ápolók százai érkeztek Észak-Koreába, ahol a koreai háború alatt és az azt követő években dolgoztak. A misszió története ma már alig ismert, pedig több magyar helyszínhez, fontos szereplőhöz és egy ma is álló emlékhez kapcsolódik Szarivonban.
A koreai háború 1950 júniusában kezdődött, amikor Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát. A harcokba hamar más országok is bekapcsolódtak. Dél-Koreát az Egyesült Államok vezette ENSZ-erők támogatták, Észak-Korea mögött pedig Kína és a Szovjetunió állt. Az 1953 júliusában megkötött fegyverszünetig a félsziget jelentős része elpusztult, emberek milliói haltak meg vagy kényszerültek elhagyni otthonukat. Magyarország már 1950 nyarán bekapcsolódott Észak-Korea támogatásába. A Rákosi-rendszer egészségügyi személyzetet küldött az országba, itthon pedig gyűjtést szerveztek egy hadikórház létrehozására. Az intézményt Rákosi Mátyásról nevezték el.
Az MTI korábbi adatai szerint 1950 és 1956 között 225 magyar orvos és ápoló szolgált Észak-Koreában. Ez idő alatt több mint 120 ezer beteget kezeltek, és mintegy hétezer műtétet végeztek. A háború alatt a magyarok sokszor veszélyes körülmények között dolgoztak. A front mozgása és a bombázások miatt a kórházat többször át kellett költöztetni, az elsőként kiküldött egészségügyi felszerelés jelentős része pedig egy légitámadásban megsemmisült. A fegyverszünet után, 1954-ben a kórház Szarivonba költözött. A magyar egészségügyi dolgozók itt további három éven keresztül folytatták a munkát.
A kórház későbbi történetéről jóval kevesebb ellenőrizhető információ érhető el. A Magyar Baptista Szeretetszolgálat 1998-ban kezdett segélyszállítmányokat vinni Észak-Koreába, és később rendszeresen támogatta a szarivoni kórházat, valamint a helyi gyermekotthont gyógyszerekkel és egészségügyi felszerelésekkel. Vujity Tvrtko 2002-ben, a szervezet segítségével jutott el a kórházba, amelyet helyszíni riportjában belülről is bemutatott. A felvételeken rossz állapotú helyiségek és elavult orvosi eszközök láthatók. Arról kevés megbízható, nyilvánosan hozzáférhető információ van, hogy a szarivoni kórház ma milyen állapotban van és pontosan hogyan működik. Az viszont biztos, hogy a magyar misszió emlékét ma is őrzi a kórház kertjében álló kétnyelvű emlékoszlop, amelyet az egykor ott dolgozó magyar orvosok és ápolók tiszteletére emeltek.
(Drive)
Olvasd el ezt is!