Először perli be Kim Dzsongunt egy észak-koreai túlélő: megrázó részleteket árult el a börtönökről
Több mint egy évtizeddel azután, hogy új életet kezdett Dél-Koreában, Cshö Min Gjong még mindig gyógyszerekre szorul, és súlyos poszttraumás stresszel küzd. Az észak-koreai menekült 2025 nyarán kártérítési pert indított a diktatórikus állam ellen, emellett büntetőfeljelentést tett Kim Dzsongun és a phenjani rezsim öt tisztviselője ellen is, hogy felelősségre vonják őket a fogvatartása alatt elszenvedett kínzásokért és szexuális erőszakért.
Cshö Min Gjong 1997-ben szökött meg Észak-Koreából, Kína viszont 2000 és 2008 között négyszer is visszatoloncolta. Utolsó visszaküldése után öt hónapon keresztül három különböző fogvatartási intézményben tartották Észak-Hamgjong tartományban. A dél-koreai bírósághoz benyújtott kereset szerint őrei egy kesztyű nélkül végzett motozás során szexuálisan bántalmazták. Állítása szerint olyan súlyosan megverték, hogy beszakadt a jobb dobhártyája, és elvesztette az eszméletét. Naponta akár tizenöt órán át kényszerítették fájdalmas testhelyzetek fenntartására. Ő maga így fogalmazott erről:
Az 53 éves nő 50 millió von, vagyis megközelítőleg 10,6 millió forint kártérítést követel az észak-koreai államtól. Emellett büntetőfeljelentést is tett Kim Dzsongun és öt másik tisztviselő ellen, emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálását kérve. A beadvány szerint az ország mindenkori vezetőjét parancsnoki felelősség terheli, mivel a fogvatartási rendszer az ő irányítása alatt működik.
Az ügyet támogató észak-koreai emberi jogi adatbázisközpont szerint korábban egyetlen észak-koreai menekült sem próbálta saját fogvatartása miatt dél-koreai bíróság előtt felelősségre vonni a rezsimet. A szervezet abban bízik, hogy az eljárás később további áldozatok kereseteinek, valamint ENSZ-beadványoknak is alapot teremthet. A panasz az ENSZ 2014-es vizsgálatára is támaszkodik, írja a The Guardian. A jelentés szerint Észak-Koreában rendszerszinten követtek el emberiesség elleni bűncselekményeket, köztük kínzást, szexuális erőszakot, önkényes fogva tartást és erőszakos eltüntetést.
Dél-Koreában elvben lefolytatható lehet egy ilyen per, mivel az ország alkotmánya az egész Koreai-félszigetet saját területének tekinti. A gyakorlatban azonban még egy kedvező ítélet végrehajtására sincs mód, Phenjant ugyanis nem lehet a kártérítés megfizetésére kötelezni. A per ezért elsősorban erkölcsi és jogi jelentőséggel bírhat.
Cshö Min Gjong szerint mégsem szabad tovább várni. Úgy fogalmazott, addig kell cselekedni, amíg a túlélők életben vannak, és személyesen képviselhetik magukat és tanúskodhatnak a történtekről.
Olvasd el ezt is!