Abban az időben még nem tudták, hány békafaj képes ezt a fluoreszkáló anyagot előállítani. Egy új kutatás viszont górcső alá helyezte a békákat, az eredmények pedig felülmúlták a várakozásokat.
A tanulmányban 151 dél-amerikai békafaj 528 egyedét vizsgálták, közülük pedig az összesnek sikerült valamilyen mértékben előállítania ezt a világító vegyületet.
Mindemellett a kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a fluoreszcencia jól illeszkedik a békák látásához és környezetéhez, így például szerepet játszhat az egymás közti kommunikációban és a ragadozók elijesztésében is.
A Dél-Amerikában végzett helyszíni felmérés során felfedeztük és dokumentáltuk a trópusi kétéltűek biofluoreszcenciájának mintázatait. Több mint háromszorosára növeltük azoknak a fajoknak a számát, melyeket erre a tulajdonságra teszteltek, a mintát pedig kiegészítettük olyan anurán fajokkal, melyeket eddig nem képezték a tesztalanyok részét.
– fejti ki Courtney Whitcher biológus és csapata
A békák ökológiájára és érzékszervi rendszerére fókuszálva a bizonyítékok azt mutatják, hogy a békák biofluoreszcenciája valószínűleg esszenciális szerepet tölt be az anuránok kommunikációjában.
– derül ki a ScienceAlert cikkéből.
Az állatvilágban persze több faj is képes fényt kibocsátani, de a jelenség mögötti ok nem mindig egyértelmű.
Olvass erről is! Tudatmódosított állatok - 5 drogfogyasztó állat a vadonból
Fluoreszcenciának azt nevezzük, amikor a fény először felszívódik, majd egy másmilyen hullámhosszon kerül kibocsátásra. A jelenség több állatnál is megfigyelhető, így például a macskacápáknál, a kaméleonoknál, a szalamandráknál és furcsa módon az ausztrál erszényeseknél is.
Azonban a békák bőrében produkált biobfluoreszcencia különbözik a többi fluoreszkáló állatétól. Whitcher és csapata az általuk tanulmányozott 528 dél-amerikai békát eltérő típusú fényekkel világították meg: az alig látható UV-tól kezdve a látható fényekig.
Bár az egyedek közül volt, amelyik éppen, hogy visszaverte a fényt, általánosságban az volt megfigyelhető, hogy a békák a naplementét megidéző kékes fényre reagáltak a leginkább. Maga a fluoreszcencia pedig elsősorban két látható fény, a zöld és a narancssárga esetében valósult meg.
Sok béka szürkületkor, így alkonyatkor vagy pirkadatkor a legaktívabb és van olyan faj is, melynek egyedei az ekkor tapasztalható fényben látnak a legjobban. Szemeikben olyan fotoreceptorok dominálnak, melyek főleg a zöld és a kék fényre érzékenyek.
Ez azt jelenti, hogy az általuk kibocsátott zöldes fény ebben az időben a legfényesebb, ráadásul erre a színre a békák szemei kifejezetten érzékenyek. A békák azon testrészei (torok és hát) a legfényesebbek, melyeket a többi békával való kommunikációra használnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a biofluoreszcencia fontos kommunikációs eszköznek számít a békák között.
Ez is érdekelhet: A kínai állatkert munkatársai tagadják, hogy állatnak öltözött embereket alkalmaznának
Na de mi a helyzet a narancssárga fénnyel? A narancssárga fluoreszcencia a békák evolúciójának egy mellékterméke lehet, de elképzelhető, hogy ezt a színt használják a ragadozók elijesztésére is. Ahhoz, hogy kiderüljön, milyen szerepet játszik a narancssárga fény a békák életében, több kutatás szükséges.
A zöld fény viszont megfelel az ökológiai jelentőség megállapításához szükséges összes kritériumnak – állítják a kutatók.
Összességében eredményeink azt sugallják, hogy valamilyen féle szenzoros késztetés állhat a biofluoreszcencia fejlődésének hátterében, a tény pedig motivációs alapja lehet a további kutatásoknak” – fejtették ki a kutatók a bioRXiv-ben publikált tanulmányban.
