Egy új tanulmány szerint az univerzum élettartamát jóval rövidebbre becsülhetjük, mint korábban hittük – persze „rövidebb” alatt most is egy hihetetlenül hosszú időt kell érteni. A kutatók Stephen Hawking híres elmélete alapján jutottak erre a következtetésre: a fekete lyukak ugyanis – Hawking szerint – idővel elpárolognak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a csillagok maradványai, például a fehér törpék és a neutroncsillagok is hasonló sorsra juthatnak.
A friss kutatás szerint az utolsó csillagmaradványok nagyjából 1 kvinvigintillió év múlva fognak eltűnni (ezt úgy képzeljük el, hogy az 1-es után 78 darab nullát írunk). Ez még mindig olyan hosszú idő, hogy elképzelni sem tudjuk, de lényegesen rövidebb, mint a korábbi becslés, ami 10¹¹⁰⁰ évet jósolt (egy 1-es után 1100 nullával). A tanulmány azt vizsgálja, hogy mennyi ideig tarthat ki az univerzum, ha a csillagmaradványok valóban elbomlanak. A kutatást vezető Heino Falcke, a hollandiai Radboud Egyetem professzora szerint azonban nem kell aggódnunk:
Egyszer minden elpusztul, de még rengeteg időnk van nagyszerű dolgokat csinálni.
Hogyan halnak meg az univerzumok?
Amikor a csillagok kifogynak az üzemanyagból, elhalnak, de nem tűnnek el teljesen. A kisebb csillagok, mint a Napunk, lehullajtják külső rétegeiket, és hűlő magjuk, egy úgynevezett fehér törpe marad utánuk. A nagyobb tömegű csillagok szupernóva-robbanással zárják életüket, utána pedig sűrű magjuk – neutroncsillag vagy fekete lyuk – marad hátra. Ezeket hívjuk csillagmaradványoknak.
Ezt is olvasd el! Ez lehet az első lépés a Mars benépesítéséhez
Illusztráció
Fotó: ShutterstockStephen Hawking már 1974-ben azt állította, hogy a fekete lyukak is fokozatosan elveszítik energiájukat, és egyfajta sugárzás – az úgynevezett Hawking-sugárzás – révén elpárolognak. Ez az elmélet azóta kulcsfontosságú lett a kvantummechanika és a kozmológia találkozásánál.
A mostani tanulmány szerzői azt feltételezik, hogy nemcsak a fekete lyukak, hanem minden nagy tömegű égitest hasonló módon lebomolhat. Ezt a folyamatot gravitációs párkeltésnek nevezik, és nagyon hasonló a Hawking-féle elpárolgáshoz.
A kutatók becslései szerint:
- A neutroncsillagok kb. 10⁶⁸ év múlva tűnnének el,
- A fehér törpék körülbelül 10⁷⁸ év múlva,
- A szupernagy fekete lyukak pedig akár 10⁹⁶ évig is fennmaradhatnak.
Ezután az univerzumban már semmi sem maradna, ami csillaggá alakulhatna – vagyis a világűr teljesen sötét és élettelen lesz.
A világunk sorsa
Persze ez az időtávlat nem azt jelenti, hogy az univerzum garantáltan eddig fog létezni. Már jóval korábban – úgy 150–200 milliárd éven belül – annyira felgyorsul az univerzum tágulása, hogy a legtöbb galaxis teljesen eltűnik majd a látómezőnkből, olvasható a Live Science oldalán.
Falcke szerint ekkorra csak a saját galaxisunk csillagai maradnak láthatók. A tudós úgy gondolja, hogy nagyjából 17 billió év múlva a legutolsó csillag is kialszik. A Nap már jóval korábban, kb. 5 milliárd év múlva felfúvódik, bekebelezi a Földet, majd fehér törpévé válik – ezzel lakhatatlanná téve a Naprendszert. És ha mindez nem lenne elég, a kutatók szerint egy eddig csak elméleti szinten létező folyamat, az úgynevezett protonbomlás akár még hamarabb is véget vethet a létezésnek – bár ennek a minimális időtartamát is 10³⁴-10³⁵ évre becsülik.
Figyelmedbe ajánljuk! Magyar tudósok szerint könnyen lehet, hogy az egész univerzum forog
