Az emberi evolúció zavaros történetének egyszerűsítése érdekében egy nemzetközi tudóscsoport egy új kihalt emberfaj, a Homo bodoensis besorolása mellett érvelt, amely a modern ember közvetlen őse lehetett. De miért volt erre szükség?
A kutatók 774-129 ezer éves afrikai és eurázsiai kövületeket vizsgálva javasolták az új besorolási rendszert. A korszakban alakult ki Afrikában fajunk, a Homo sapiens, valamint eurázsiai rokonunk, a neandervölgyi. A középső pleisztocén viszont evolúciós szempontból igencsak zavaros időszak, és számos korabeli lelet besorolása vitatott.
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
A középső pleisztocénből származó eurázsiai és afrikai fosszíliát korábban a Homo heidelbergensishez, fajunk és a neandervölgyiek egyik lehetséges utolsó közös őséhez, illetve a sokban hasonló Homo rhodesiensishez kapcsolták. A szakemberek ugyanakkor úgy gondolják, hogy a vizsgált leletek egy jelentős részét az új Homo bodoensishez kellene inkább kötni – derül ki az IFLScience cikkéből.
A döntésüket azzal indokolták, hogy a H. heidelbergensis felesleges címke, mivel ők legfőképp a korai neandervölgyiek, nem pedig a modern ember és a neandervölgyiek elődje. Ráadásul az elnevezés nem veszi figyelembe az ez idő tájt Kelet-Ázsiából származó más fosszilis hominineket. Hasonlóképpen, a H. rhodesiensis címke is rosszul definiált és széles körben nem elfogadott a paleoantropológusok közösségében.
A bodoensis elnevezés pedig arra a helyre utal, ahol az egyik fosszíliát felfedezték az etiópiai Bodo D'arban.
Olvasd el ezt is! 231 millió ember: elkészült a világ legnagyobb családfája
A javaslat szerint az előzetes besorolás gyakorlatilag megszűnik, ehelyett a H. bodoensis-t fogják használni a legtöbb középső pleisztocén kori afrikai ember, valamint néhány délkelet-európai ember leírására. Az Eurázsiában megmaradt fosszíliákat pedig átlehetne sorolni a neandervölgyiek közé, akikről tudni lehet, hogy szoros, összetartó családi közösségben élhettek.
Az új megközelítéssel valószínűleg sok kutató nem ért egyet, csapat azonban azt állítja, hogy ez egy szükséges lépés ahhoz, hogy elsimítsák az evolúciónk középen lévő zűrzavart és tévhiteket, valamint megkönnyítsék a kommunikációt az emberszabásúak történetének e fontos időszakáról.
