Az evolúció lenyűgözően összetett szervezeteket hozott létre, a neuronokkal átszőtt polipkaroktól az emlősök füléig. De vajon az evolúció haladhat visszafelé is?
Az úgynevezett regresszív evolúció során az élőlények elveszíthetik addigi tulajdonságaikat, és látszólag úgy tűnhet, hogy visszafejlődnek. Azonban a szakértők szerint az evolúció nem halad visszafelé a szó szoros értelmében.
Annak az esélye, hogy az evolúciós változások megfordulnak, nagyon valószínűtlen
– nyilatkoztaWilliam R. Jeffery a Marylandi Egyetem biológusa a Live Science-nek.
Ez is érdekelhet:Egy kutatás szerint ma már leginkább a kultúra befolyásolja az evolúciót
Myxozoák
es.m.wikipedia.orgA regresszív evolúció a korábban kialakult formák elvesztésével jár. Erre egyetlen szélsőséges példa létezik: a myxozoák, a nagyon egyszerű anatómiájú – száj, idegrendszer és bélrendszer nélküli – és nagyon kis genommal rendelkező paraziták.
A sokáig egysejtű protozoonok közé sorolt myxozoákról ugyanis kiderült, hogy erősen visszafejlődött állatok. A medúzákat is magába foglaló cnidariákból fejlődtek ki, és számos olyan tulajdonságukat elvesztették, amelyekre már nem volt szükségük életmódjukban.
Így a myxozoák látszólag visszatértek egy korábbi evolúciós szintre .
Mégis, az evolúciós folyamat nem fordul meg. A barlanglakó élőlények is gyakran esnek át regresszív evolúción, és elveszítik azokat az összetett tulajdonságaikat, például a szemeiket, amelyekre a sötét környezetben nincs szükségük.
A szakértők szerint azonban az, hogy például a barlangi halak nem rendelkeznek szemekkel nem jelenti azt, hogy visszafejlődnek egy olyan ősükké, amely nem rendelkezett ezekkel szervekkel. Hiszen egészen pontosan azok a folyamatok, amelyek korábban a szemet létrehozták, részben leállnak, és egy bőrrel benőtt csökevényes szemet hagynak maguk után.
Barlangi hal
A barlangi halaknál a rezgésekre reagáló szervek nagy mennyiségben jelennek meg, ami a sötét környezetben való érzékelés módját biztosítja.
Olvasd el ezt is! A Föld furcsa mozgása lehet a magyarázat az evolucióra
Brian Golding(új lapon nyílik meg), az ontariói McMaster Egyetem biológusa a Live Science-nek elmondta, hogy az evolúció részben azért nem követi vissza a lépteit, mert az alkalmazkodás más változásokhoz vezet. Ez pedig egy igencsak összetett folyamat.
Ha változtattunk valamin, akkor finomítani fogjuk ezt az alkalmazkodást, és ez az alkalmazkodás kölcsönhatásba lép más génekkel. Ha ezt az egy változást visszafordítjuk, akkor az evolúció visszafordításához az összes többi gént is meg kell változtatni
– mondta Golding.
A barlangi halaknál például a szem eredeti kialakulásához nemcsak a szemhez szükséges fehérjék, hanem a szemgödör koponyaszerkezete is megváltozhatott. Egy szemfehérjét érintő mutáció nem okozná, hogy a szervezet visszaalakuljon szemüreg nélkülivé.
A biológusok szerint a visszafejlődés kifejezés félrevezető lehet, hiszen az evolúció csupán azokat a tulajdonságokat részesíti előnyben, amelyek egy élőlényt ellenállóbbá és alkalmassá tesznek egy adott környezetben.
