egészségtelen ételek
Az Egészséges Település Index (HLI) elemezte Új-Zéland városainak egészséges és egészségtelen elemeit. Az eredmények fontos tanulságokkal szolgálhatnak azzal kapcsolatban, hogy hogyan érdemes a városokat alakítani, hogy növekedjen a lakosok fizikai aktivitása, amivel párhuzamosan csökkenhet az elhízott és a mentális problémákkal küzdő emberek száma.

Az elhízást okozó környezet

Új-Zélandon az egyik legmagasabb a túlsúllyal élő felnőttek száma a világon, az arányok pedig nem javulnak. A 2021-es adatok mind a gyermekkori, mind a felnőttkori elhízás jelentős növekedését mutatták az előző évhez képest.

Az elhízás komoly közegészségügyi problémát jelent, amely a becslések szerint évente a globális halálesetek mintegy 5 százalékáért felelős. Az elhízás globális gazdasági hatását nagyjából 2 billió dollárra, vagyis a világ GDP-jének 2,8 százalékára becsülik.

Az ehhez hasonló egészségügyi kérdésekről a társadalom gyakran a személyes felelősségre teszi a hangsúlyt, de a megközelítés a HLI szerzői szerint csak eltereli a figyelmet a valódi okokról.

Szerintük az elhízás 1980 óta tartó globális növekedése túl gyorsan következett be ahhoz, hogy genetikai vagy biológiai tényezők legyenek a kiváltó okai. Ehelyett valószínűbb, hogy ez csak egy normális válasz a környezetre, amely könnyű hozzáférést biztosít az energiadús, tápanyagszegény élelmiszerekhez és az egészségtelen lehetőségek olyan választékához, amelyekhez nagyon kevés energiát kell felhasználnunk.

Lényegében a jó egészség fenntartása a jelenlegi környezetünkben igazán sok erőfeszítést igényel. A The Conversation elemzésében ezt a helyzetet az elhízást okozó környezetnek nevezik.

Környezeti igazságtalanság

A HLI indexében használt adatok öt „egészségkárosító" jellemzőhöz való hozzáférést számszerűsítenek: gyorséttermek, elviteles éttermek, tejüzemek és vegyesboltok, alkoholos italboltok és játéktermek.

Az elemzésben részletesebben taglalják Új-Zéland három nagyvárosi régiójának eredményeit, aminek végeredménye azt mutatja, hogy az egészséget korlátozó jellemzők aránytalanul nagy a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű területeken.

Különösen aggasztó, hogy a leghátrányosabb helyzetű területeken az egészségkárosító tényezők távolsága fele akkora volt, mint a legkevésbé elmaradt területeken: előbbi régiókban a lottózók, kaszinók és italboltok tartós túlkínálata a jellemző.

Az index arra is rávilágít, hogy Új-Zéland azon területei, ahol gyorsan és könnyen hozzáférhetők az egészséget korlátozó jellemzők, a lakosok rosszabb helyzetben vannak mind a mentális, mind a fizikai egészségi állapotot tekintve (például a depresszió és a kettes típusú cukorbetegség).

Az elemzést készítő kutatók reménykednek, hogy az indexben szereplő adatok láttán párbeszéd kezdődhet a problémáról, amelyek segíthetnek jobban megérteni, hogyan alakulnak városaink – nem csupán Új-Zélandon.


A figyelmetekbe ajánljuk