A memória ugyan dinamikus, mégis szüksége van egy támpontra, hogy tudja, mit kell elraktároznia, hogy többre emlékezzen. Hogy jobban emlékezzünk valamire, az egyik legjobb módszer, ha valaki másnak elmondunk egy információt, – derült ki egy pszichológiai kutatásokból, amit a PsyBlog mutatott be.
A vizsgálatban részt vevő emberek, akik azonnal elmondtak másoknak egy információt, később több mindenre emlékeztek belőle, ráadásul az emlék hosszabb ideig is tartott.
A jobb emlékezéshez aktívan újra kell játszani vagy újra elő kell állítani az információt – például úgy, hogy elmondjuk valakinek a részleteket, szemben azzal, hogy egyszerűen csak újra elolvassuk a tankönyvet vagy az órai jegyzeteket, majd később újra tanulmányozzuk azokat. A vizsgálatban egy héttel később a memória ugyanolyan jó volt: az hogy elmeséljük valakinek, mit tanultunk, hatékony módja annak, hogy a tanuljunk.
– számolt be az eredményekről Melanie Sekeres, a tanulmány vezető szerzője.
A vizsgálatban résztvevő diákok a filmek általános cselekményére és a filmek bizonyos részleteire próbáltak emlékezni. Mint kiderült, egészen apró jelzések – mint például a film címe – is elegendőek voltak ahhoz, hogy a diákok felidézzék a film részleteit.
A diákoknak ilyen „jelszavakra" hirtelen sok részlet visszajött a filmekből. Ez azt is jelentette, hogy nem felejtették el őket véglegesen, ami a tárolás hiányára utalna, csupán nem tudták azonnal elérni őket. Mindez azt is jelenti, hogy az emlékeink nem olyan rosszak, mint gondolnánk.
Többnyire külföldi filmeket és kissé homályos klipeket választottunk, amelyekről azt gondoltuk, hogy a legtöbb egyetemi hallgató nem látott. A klipek mind rövid jeleneteket tartalmaztak normális, hétköznapi dolgokról, amelyek olyan eseményeket utánoztak, amelyeket egy nap során átélhetünk, például egy családi vacsorát vagy egy parkban játszó gyerekeket
– mondta Sekeres a filmek tartalmáról.
A kutatók szerint elmagyarázni valakinek hasonló információkat fárasztó lehet, de megéri az erőfeszítést.
"Azt mondjuk a hallgatóknak, hogy tegyék próbára magukat, kényszerítsék magukat, hogy meséljenek valakinek az előadásról. Akár úgy is, hogy felírunk néhány kérdést az információval kapcsolatban, majd később válaszolunk rájuk. Ezzel nagyobb valószínűséggel emlékszünk majd rá. Sajnos az egyszerű újraolvasás vagy az előadás felvételének passzív meghallgatása nem túl jó tanulási stratégia.
– tanácsolta Sekeres.
