Hosszabb lett a szúnyogszezon Magyarországon az eddigi évekhez képest, emiatt pedig valószínű, hogy új betegségek is megjelennek majd – közölte a Pécsi Tudományegyetem az MTI-vel.
A közlemény szerint a PTE-n működő Virológiai Nemzeti Laboratórium betegségvektorokkal foglalkozó kutatócsoportja másfél évtizede követi nyomon a magyarországi csípőszúnyogok helyzetét, terjedését és az általuk hordozott betegségeket.
A kutatók kiemelték: eredményeik alapján a szúnyogok jelenléte már korántsem korlátozódik a tavaszi és nyári hónapokra. A japán bozótszúnyoghoz vagy a koreai szúnyoghoz hasonló invazív fajok kikelése már februárban is megfigyelhető, az ázsiai tigrisszúnyoggal pedig még október végén is találkozhatunk majd.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ezt az enyhe telek mellett a házak tövében álló esővízgyűjtők, a kertekben gyakran nehezékként vagy dekorelemként használt gumiabroncsok, illetve az inváziós szúnyogok kedvenc telelőhelyeként funkcionáló üvegházak teszik lehetővé. Egyetlen elhanyagolt kertben több ezer csípőszúnyog kelhet ki és keserítheti meg a környéken élők mindennapjait, viszont a kertek tudatos rendezésével, a szúnyogbölcsők felszámolásával vagy biológiai kezelésével megelőzhető az invázió.
Ajánljuk figyelmedbe! Az egyik leghatásosabb szúnyogirtó a te konyhádban is megtalálható
A pécsi kutatók hangsúlyozták: a tudományos eredmények és az európai tapasztalatok azt jelzik előre, hogy a következő években egyre inkább számítani kell a jelenség fokozódására, ez pedig idővel új betegségek megjelenéséhez is vezet majd. A helyzetet csak tovább nehezíti, hogy a jelenleg országosan alkalmazott kémiai ködöléses módszer egész egyszerűen alkalmatlan az inváziós fajok visszaszorítására – cserébe viszont komoly ökológiai veszélyekkel jár.
