Az 5 órás szabály azt kéri, hogy naponta legalább egy órát szenteljünk a tanulásra, kísérletezésre és elmélkedésre. Ezt a trükköt a világ leggazdagabb és legsikeresebb emberei alkalmazzák.
Egy nap 24 óra vagy 1440 perc, ha nagyon szereted számolni az életedet. Az átlagember körülbelül nyolc órát alszik (a hollandok alszanak a legtöbbet, a szingapúriak a legkevesebbet). Marad tehát 16 ébren töltött óra. Ebből le kell vonnunk azt a napi hét-nyolc órát, amely alatt a legtöbb ember dolgozik, így marad kilenc óra. Ennek a kilenc órának nagy részét az élet adminisztrációja foglalja le: bevásárlás, házimunka, fizetetlen munka (pl. gondozás), valamint evés és ivás.
Természetesen ebben a kategóriában hatalmas kulturális különbségek húzódnak meg. Például Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország lakói arról számolnak be, hogy több időt töltenek evéssel, mint a legtöbb más európai ország lakói. De a legtöbb embernek legalább néhány órája azért van arra, hogy azzal foglalkozzon, amivel akar. Itt jön a képbe az 5 órás szabály, aminek a lényege röviden az, hogy naponta egy órát töltünk tanulással, elmélkedéssel és gondolkodással.
A szabály Benjamin Franklinre vezethető vissza, aki minden nap legalább egy órát kifejezetten arra szánt, hogy valami újat tanuljon. Franklin korán kelt, hogy olvasson és írjon. Még saját klubot is alapított a kézművesek és kísérletezők számára. Még ha el is fogadjuk az 5 órás szabály bölcsességét, akkor is ijesztőnek tűnhet. Egy hosszú nap után, fáradt szemmel és lüktető fejfájással a legtöbben a tévé távirányítójáért nyúlnak, nem pedig Tolsztojért.
De akadnak trükkök, amik könnyebbé tehetik a dolgot. A nyomtatott könyvek olvasása a tanulás egyik módja, de nem az egyetlen. Sőt, ha nem élvezed annyira az olvasást, valószínűleg úgyis kevesebbet tanulsz belőle. Manapság a podcastok, a hangoskönyvek és a rádió mind remek módja annak, hogy eltölts némi időt. Ráadásul az internet tele van szórakoztató és tanulságos hosszú cikkekkel, amelyek sokkal emészthetőbbek, mint a hatalmas, kézzel olvasható kötetek.
Az önfejlesztés nem mindig azt jelenti, hogy tényekkel tömjük tele a fejünket. A legsikeresebb emberek az életben nem azok voltak, akik valami varázslatos kincsre bukkantak az erdőben, hanem akik próbálkoztak és kudarcot vallottak, próbálkoztak és újra kudarcot vallottak.
A kudarc csak annyiban értékes, amennyiben javítja a jövőt. Minden kudarc más, és minden vereség közelebb van a győzelemhez, mint az előző. A reflexiónak sokféle módja van.
Egyesek számára ez jelenthet naplót vagy tíz percet, amit egyszerűen csak merengéssel tölt. Mások számára jelentheti a dolgok átbeszélését és a történtek kibontását. Amikor reflektálunk a napjainkra és a hibáinkra, a kudarcokat tanulási tapasztalatokká változtatjuk. Miért ne próbálnánk ki az 5 órás szabályt? Legrosszabb esetben a következő családi összejövetelen egy kicsit érdekesebb leszel tőle. A legjobb esetben pedig pénzre is válthatod.
(Forrás: BigThink)