5 pszichológiai hatás, amivel valószínűleg te is találkoztál a hétköznapokban

5 pszichológiai hatás, amivel valószínűleg te is találkoztál a hétköznapokban

Sokszor jó lenne kiismerni valakit, vagy esetleg jobban megérteni a viselkedésünk miértjeit. Azonban a helyzetünk nem teljesen reménytelen, ugyanis akadnak olyan tanulmányozott pszichológiai hatások, amelyek szerves részei a mindennapjainknak, de szinte észre sem vesszük őket.



Pygmalion-hatás

E pszichológiai jelenség lényege az önbeteljesítő jóslat fogalma: ha valamit elhiszünk magunkról, akkor az végül igaz is lesz. A mások által felénk támasztott elvárások miatt magunk is elkezdünk hinni képességeinkben, így jobban teljesítünk, miközben az elvárást megfogalmazók is jobban támogatnak bennünket, ami szintén hozzájárul a jobb teljesítményünkhöz.

A Pygmalion-hatás fontos szerepet játszhat az oktatásban és a vezetésben is. Például, ha egy tanár vagy vezető magas elvárásokkal rendelkezik egy diák vagy alkalmazott iránt, az illető nagyobb eséllyel fog erőfeszítéseket tenni és jobb teljesítményt nyújtani.

Ez is érdekelhet: Úgy tűnik, hogy a pszichopatáknak van egy rejtélyes evolúciós előnyük

Bystander-effektus

A bystander-effektus azaz járókelő-effektus a szociálpszichológiai elnevezése annak a jelenségnek, amikor minél többen tudnának segíteni egy rászorulónak, annál kisebb az esélye, hogy ténylegesen segít neki valaki.

Mi lehet a kiváltó ok?

Amikor több személy van jelen egy vészhelyzetben, az ember hajlamos azt gondolni, hogy mások is felelősséggel tartoznak a helyzetért. Ennek eredményeként egyénenként csökkenhet az egyéni felelősségvállalás és beavatkozási hajlandóság.

Az ilyen helyzetekben fontos a saját felelősségvállalás és az emberek felkészítése arra, hogy miképp kell hatékonyan és gyorsan reagálni egy vészhelyzetben. Az ismeretek és a tréning segíthetnek abban, hogy az emberek ne essenek a bystander-effektus áldozatául, és megfelelően tudjanak segíteni másoknak szükség esetén.

Reflektorfény-hatás 

A reflektorfény-hatás egy olyan pszichológiai jelenség, amely akkor következik be, amikor valaki úgy érzi, hogy figyelem középpontjában áll, hogy mások bámulják vagy észreveszik őt. Ez a hatás szorosan kapcsolódik az énközpontúsághoz és a figyeleméhséghez.

Ám olykor negatívan hathat az emberekre, és szorongást vált ki. De az effektus rávilágít arra, hogy kudarcaink pillanataiban vagy éppen akkor, amikor produkáljuk magunkat közel sem figyelnek ránk annyira, mint azt mi gondoljuk.

Fókuszáló hatás

A fókuszáló hatás a figyelem szelektivitásával hozható összefüggésbe. Ez az effektus akkor jelentkezik, amikor az ember a figyelmét egy vagy néhány specifikus dologra összpontosítja, és ezáltal más dolgok figyelmen kívül hagyására vagy észrevételük csökkentésére kerül sor. Ez viszont befolyásolhatja az érzékelést, az emlékezetet és a döntéshozatalt.

Mennyivel boldogabb egy kaliforniai, mint egy középnyugati lakos? Amikor pszichológusok feltették ezt a kérdést mindkét terület lakóinak, a válasz pedig mindkét csoportból az volt, hogy a kaliforniaiak bizonyára lényegesen elégedettebbek. Az igazság azonban az, hogy a kaliforniaiak és a középnyugatiak tényleges boldogságértékelése között nem volt különbség.

A válaszadók a kaliforniai napsütéses időjárásra és a könnyed életmódra összpontosítottak, mint a boldogság meghatározó tényezőire, holott valójában a boldogságnak számos más, kevésbé ismert aspektusa is van, amelyet a középnyugatiak élveznek: alacsony bűnözés, földrengés elleni biztonság.

A választás paradoxona

Minél több választási lehetőségünk van, annál kisebb az esélye, hogy elégedettek leszünk a végső döntésünkkel. Például biztosan volt olyan, hogy kikértél egy kávékülönlegességet aztán megbántad, mert kérhettél volna egy kevésbé habosat, vagy mert vehettél volna egy másik fajta farmert.

Napjaink egyik legnagyobb tébolya, de ha a végső döntés valóban a legjobb, valószínűleg akkor sem leszünk teljesen elégedettek vele, mert túl sok választási lehetőségünk volt.

A figyelmetekbe ajánljuk