Titkok a hamu fogságából: 5 dolog, amit biztosan nem tudtál az ókori Pompejiről

Nem a vulkánkitörés volt az első halálos katasztrófa Pompjeiben

Annak ellenére, hogy a legtöbben a Vezúv kitörése miatt ismerik az ókori települést, azt kevesen tudják, hogy a várost pontosan tíz évvel ezelőtt a tragédia előtt egy másik természeti katasztrófa majdnem teljesen elpusztította.

Még több érdekesség Pompejiről! DNS-vizsgálat igazolja: a pompeji áldozatok nem azok, akiknek hittük őket

Pompeji az elhelyezkedése miatt mindig is különösen kitett volt a természet erőinek: a város ugyanis az eurázsiai és az afrikai tektonikus lemezek határánál feküdt, ahol folyamatosak voltak a földcsuszamlások. Az írásos beszámolók alapján

Kr. u. 62-ben egy akkora földrengés rázta meg a területet, hogy Pompejiben több villa és közösségi épület is összeomlott, a halottak száma pedig a több százat is elérhette.

Érdekesség, hogy a korabeli gondolkodók írásaikban a földrengéseket még a hatalmas széllökések következményeiként mutatják be.

1700 éven át senki sem tudta, hol fekszik a város

A vulkáni hamuba borult város története szájról-szájra terjedt az évszázadok során, de a pontos elhelyezkedését egészen az 1700-as évekig senki nem ismerte. Annak ellenére, hogy a területen egy építész már 1592-ben rábukkant egy freskókkal díszített eltemetett épületre, nem lehetett tudni, hogy a maradványok Pompejihez tartoztak.

Később, 1689-ben és 1693-ban is találtak városra utaló nyomokat, de az, hogy a természeti katasztrófa által elpusztított településre bukkantak rá, csak 1748-ban derült ki. Régészek ugyanis ekkor találták meg a területen az első feliratot, ami egyértelműen bizonyította, hogy Pompeji romjai találhatók a föld alatt.

A maradványok jelentős részét ellopták

A régészet az 1700-as, 1800-as években egyáltalán nem volt fejlett tudományág és a feltárás szabályai sem voltak lefektetve. Így történhetett meg az, hogy az 1748-ban felfedezett Pompejit közel egy évszázadon keresztül folyamatosan rablóbandák fosztogatták. A beszámolók szerint

sokan csak azért érkeztek a hamuval borított városba, hogy elvigyék azokat a tárgyakat, ékszereket, amiket értékesnek találtak, azzal a céllal, hogy később értékesítsék őket.

Ez is érdekelhet! A világ leghosszabb éve 445 napig tartott – időszámításunk előtt 46-ban

Egészen az 1860-as évekig kellett várni ahhoz, hogy a kor egyik legfelkészültebb régésze, Giuseppe Fiorelli a kezébe vegye a dolgokat. A férfi részletes térképet készített az elpusztult városról, nyilvántartásba vette a területen található összes épületet, a holttesteket, használati tárgyakat és ékszereket és ő volt az, aki szorgalmazta, hogy öntsék ki cementtel a fennmaradt, hamu által képzett üregeket is.

Pompeji: a gladiátorok otthona

Kevesen tudják, de Pompeji az egyik legjobb forrás az ókori Rómában oly’ népszerű gladiátorok életét illetően. A Vezúv lábánál található településen ugyanis kifejezetten sok harcos élt, akik a város falai között edzettek, készültek fel az összecsapásokra és itt is folytatták le a küzdelmeket.

Pompeji épületeinek falain több rajzon is láthatunk gladiátorviadalokat és őket dicsőítő írásokat, ami arra utal, hogy a környéken itt élhetett a legtöbb római kori harcos.

A teljes kiőrlésű kenyér nem modern találmány

Nemcsak freskók és írások tanúskodnak a római kor mindennapjairól, hanem a Vezúv hamuja miatt elszenesedett ételek is. Így történhetett meg az, hogy

Pompeji feltárása során több mint ötven, teljes egészében fennmaradt, teljes kiőrlésű kenyeret is találtak, ami minden bizonnyal a rómaiak egyik alapvető élelmiszere volt.

Ezt is olvasd el! 5 katasztrófa sújtotta terület, ahová te is bármikor elutazhatsz

A tudósok ezek és más források feltárása után arra a következtetésre jutottak, hogy

már az időszámításunk utáni első században is kifejezetten népszerű finomságnak számított a mandula, a füge, az olívabogyó, a datolya, a lencse és a bab.