Ezért nem romlik meg az ókori egyiptomi méz 3000 év után sem
A modern élelmiszeripar világában nehéz elképzelni olyan alapanyagot, amely akár csak pár éven át képes megőrzni a minőségét. A méz azonban különleges kivétel. Az ókori Egyiptomból előkerült, lezárt edényekben őrzött nektár példája jól mutatja, milyen rendkívüli anyagról van szó: megfelelő körülmények között évezredeken keresztül is fogyasztható marad.
A méz és az ember kapcsolata jóval régebbi, mint azt sokan gondolnánk. Spanyolország északkeleti részén például olyan barlangrajzot találtak, amely egy mézgyűjtő alakot ábrázol, és nagyjából 7500 éves lehet. Az ókori világ civilizációi pedig már jóval azelőtt felismerték a nektár különleges tulajdonságait, hogy a modern tudomány megmagyarázta volna azokat.
Az egyiptomiak számára a méz messze nem csupán édesítőszer volt. Kenyér és sör készítéséhez is használták, de legalább ennyire fontos szerepet kapott a gyógyításban. Sebek kezelésére, bőrbetegségek enyhítésére és szemészeti kenőcsök alapanyagaként is alkalmazták. Beszámolók szerint az ókori orvosok valószínűleg tapasztalati úton ismerték fel, hogy segíthet megelőzni a fertőzéseket.
A magyarázat részben a méz különleges összetételében rejlik. Rendkívül alacsony a víztartalma, magas a cukorkoncentrációja, emellett természetes módon tartalmaz hidrogén-peroxidot is. Ez a kombináció olyan közeget hoz létre, amelyben a baktériumok és más mikroorganizmusok nehezen képesek elszaporodni. Ha pedig megfelelően lezárt edényben tárolják, szinte nincs is mi elindítsa a romlási folyamatot.
Az ókori Egyiptomban a méz értékes luxuscikknek számított. Aranyszíne gazdagságot idézett, ezért a fáraók udvarában és a vallási szertartások során is kiemelt szerepet kapott. Egyes papiruszokból az is kiderül, hogy a fáraó szolgálatában álló munkások egy része meghatározott mézadagot kapott. A hétköznapi emberek közül azonban sokan valószínűleg ritkán jutottak hozzá, írja az Open Culture.
Az elmúlt évek kutatásai több új bizonyítékot is szolgáltattak arra, milyen régóta jelen van a nektár az emberi civilizáció történetében. Ahogy arról mi is írtunk, nemrég például Pompeji közelében, egy időszámításunk előtti hatodik századi görög település föld alatti szentélyében talált bronzedényekből mutattak ki mézmaradványokat.
Miközben ma természetesnek vesszük, hogy a szupermarket polcáról bármikor levehetünk egy üveget, az ókori világban ez ritka és kifejezetten értékes anyagnak számított. Talán éppen ezért különösen beszédes, hogy a több ezer éves, lezárt egyiptomi mézesedények tartalma a szakértők szerint elméletileg ma is fogyasztható lehetne.
Olvasd el ezt is!