50 ezer évig élhetett elszigetelten a neandervölgyiek rejtélyes csoportja

A maradványokat 2015-ben találták meg a franciaországi Rhône-völgy egyik barlangrendszerében. A helyszínről korábban már tudni lehetett, hogy megfordult ott a korai Homo sapiens, ám a későbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a barlang körülbelül 40-45 ezer évvel ezelőtt neandervölgyieknek is otthont adott – éppen akkor, amikor ez az emberfaj már létezése végéhez közeledett.

A csontvázat a kutatók Thorinnak nevezték el J. R. R. Tolkien világa után. A névválasztás tudatos volt, hiszen A hobbit törpekirálya egy eltűnőben lévő nemzetség utolsó nagy alakjaként szerepel a könyvekben.

Amikor a kutatók feltérképezték a lelet teljes genomját, kiderült, hogy nem hasonlít a már ismert késői neandervölgyiekre. Ehelyett azokkal a korai csoportokkal mutatott rokonságot, amelyek több mint 100 ezer évvel ezelőtt éltek. Ez azt jelenti, hogy Thorin népcsoportja nagyon régen leválhatott a többi neandervölgyiről, majd közel 50 ezer éven át szinte teljesen elszeparálva élhette mindennapjait.

A felfedezés azért meghökkentő, mert ezek a populációk nem éltek felfoghatatlanul messze egymástól. A kutatók becslése szerint nagyjából tíznapnyi gyaloglás választotta el őket, ami őskori léptékkel sem számított leküzdhetetlen távolságnak. A génekben mégsem látszik annak nyoma, hogy rendszeresen találkoztak volna, vagy keveredtek volna egymással. Egy ilyen fokú elszigeteltség a mai ember számára szinte elképzelhetetlen, idézi az IFL Science Ludovic Slimak paleoantropológust.

A maradvány így nem pusztán egy újabb neandervölgyi lelet, hanem egy eddig ismeretlen, hosszú ideig külön élő közösség bizonyítéka lehet. A felfedezés arra utal, hogy a neandervölgyiek világa sokkal tagoltabb volt, mint korábban gondoltuk. Egymás mellett létezhettek kisebb csoportok, amelyek hosszú időn át megőrizték saját genetikai örökségüket, miközben más közösségek viszonylag közel éltek hozzájuk. Ez arra is utalhat, hogy ezek a csoportok saját szokások és hagyományok szerint szerveződtek.