Újabb fordulat: már 200 ezer éve is csonteszközöket készítettek a neandervölgyiek

A nemrég felfedezett leletek azért különösen érdekesek, mert nem egyszerűen azt bizonyítják, hogy a neandervölgyiek csontból is készítettek szerszámokat, de azt is, hogy többféle típust alkalmaztak. A kutatók eddig legalább 62, a kőeszközök élének igazítására szolgáló eszközt és 3, pattintáshoz használt ütőszerszámot azonosítottak.

A legtöbb eszköz rénszarvas- és lófélék hosszú csontjaiból készült, néhány darab azonban különösen ritkának számít. A tanulmány szerint orrszarvúcsontból formált szerszámok szinte alig ismertek az európai paleolitikumból, a ló zápfogából készült élező eszköz pedig akár a legkorábbi ismert példája is lehet ennek a szerszámtípusnak. Ez azért fontos, mert azt mutatja, hogy a neandervölgyiek rugalmasan alkalmazkodtak a környezetükhöz, és mindig abból dolgoztak, ami az adott élőhelyen rendelkezésükre állt – írja az IFLScience.

A leletek pontos kora nehezen meghatározható, de az őket körülvevő üledékrétegek radiokarbonos vizsgálata alapján 160 és 200 ezer év közé tehetők. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az eddig ismert lófogból készült élezők mind fiatalabbak ennél. Az Abri Suardban talált lóőrlőfog felszínén olyan kopásnyomokat, apró bemélyedéseket és karcolásokat találtak, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy eszközként használták.

A hosszú csontok közül többön mészárlásra és velőkinyerésre utaló nyomokat is találtak, vagyis nagyon valószínű, hogy az állatokat előbb elfogyasztották, majd a maradványaikat újrahasznosították. A tanulmány szerzői szerint mindez tovább árnyalja azt a képet, amely a neandervölgyiekről kialakult. Egyre kevésbé látszanak merev, korlátozott képességű emberelődöknek, és egyre inkább olyan közösségként rajzolódnak ki, amely technikai szempontból jóval találékonyabb volt, mint azt korábban feltételezték. Az eredményeket a Journal of Paleolithic Archaeology közölte.