tofifoto / Shutterstock
  ●  Tudomány

Egyetlen vulkánkitörés elég volt ahhoz, hogy 1816-ban elmaradjon a nyár

210 éve valami egészen különös esemény zajlott le az északi féltekén. Júniusban fagy pusztított, nyáron havazott, a szokatlan hideg és a rengeteg csapadék miatt pedig Európa és Észak-Amerika számos térségében tönkrement a termés is. Akkor még aligha sejthették sokan, hogy a rendkívüli időjárás egyik legfontosabb oka több mint tízezer kilométerrel arrébb történt: egy évvel korábban a mai Indonézia területén történelmi erővel tört ki ugyanis a Tambora.

A Sumbawa szigetén magasodó Tambora 1815 áprilisában produkálta az írott történelem egyik legerősebb ismert vulkánkitörését. A hegy addigra mintegy 4000 méter magasra nőtt, mélyében pedig egyre nagyobb nyomás gyűlt össze. Már 1812-től különös zajok hallatszottak a környéken, időről időre pedig füstöt eregetett, mintha éveken át jelezte volna, hogy valami készülőben van.

Az első nagyobb robbanások 1815. április 5-én történtek, öt nappal később pedig bekövetkezett a fő kitörés. Olyan erejű volt, hogy a hangját több száz kilométerre is hallották, a hegy pedig több mint egy kilométert veszített korábbi magasságából. A környező településeket vastag hamuréteg temette maga alá, a katasztrófát követően pedig éhínség és betegségek sújtották a térséget. A Tambora hatása azonban messze túlnyúlt a sziget határain.

A kitörés hatalmas mennyiségű kén-dioxidot juttatott a magas légkörbe, az ebből képződő szulfátrészecskék pedig visszaverték a napsugárzás egy részét, így átmenetileg csökkent a Föld felszínére érkező energia.
Elhúzódó ítéletidő

1816 tavaszára már látványosan szokatlanná vált az időjárás. Európa több részén rendkívüli hideg és csapadék nehezítette a mezőgazdaságot, júniusban pedig fagyok pusztították a termést. Írországban a hosszan tartó esőzések okoztak súlyos károkat, Közép-Európában pedig az élelmiszerhiány és az emelkedő árak vezettek válsághoz.

Észak-Amerika sem maradt ki. Új-Angliában 1816 júniusában havazást és kemény fagyokat jegyeztek fel, amelyek komoly károkat okoztak a vetésekben. A hatást tovább erősíthette, hogy az 1810-es évek eleve hűvös időszaknak számítottak, és néhány évvel korábban egy másik nagy trópusi vulkánkitörés is történt.

A nyár folyamán újabb hideghullámok érkeztek, ezért az év később találóan a „nyár nélküli év” néven vált ismertté.
A kultúrára is kihatott

A rendkívüli időjárás még az irodalmat is megváltoztatta. Mary Godwin – a későbbi Mary Shelley –, Percy Bysshe Shelley és Lord Byron 1816 nyarát a Genfi-tó mellett töltötte. A hideg, esős napok gyakran a házba kényszerítették a társaságot, Byron pedig egy este azt javasolta, hogy mindannyian írjanak kísértettörténetet. Mary ebből az ötletből kiindulva kezdett dolgozni azon a történeten, amelyből később megszületett a Frankenstein, míg Byron orvosa, John Polidori ugyanennek a társaságnak a körében vetette papírra későbbi vámpírtörténetének alapjait.

1816 szélsőséges időjárását természetesen nem lehet minden egyes helyen kizárólag a Tamborával magyarázni. A vulkánkitörés globális éghajlati hatása azonban ma már jól dokumentált és bizonyított. 

Nyitókép: A 2 722 méter magas Tambora vulkán, Indonézia / tofifoto / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!