Táncolva haltak meg az emberek a történelem egyik legkülönösebb járványában
1518 nyarán Strasbourg utcáin egy elsőre ártalmatlannak látszó, később nyugtalanító jelenség vette kezdetét. Egy nő táncolni kezdett, majd napokig képtelen volt abbahagyni, hamarosan pedig egyre többen csatlakoztak hozzá. A történészek ma sem tudják pontosan megmondani, mi állhatott a halálos kimerülésig tartó táncjárvány mögött.
A fennmaradt történet szerint 1518 júliusában egy Frau Troffea nevű nő kilépett Strasbourg egyik utcájára, és táncolni kezdett. Nem ünnep, vásár vagy vallási szertartás miatt, hanem látszólag minden ok nélkül. Mozgása egy idő után azonban már kényszeresnek tűnt: ezt követően még napokon át folytatta, mintha képtelen lett volna abbahagyni.
A különös jelenség hamar terjedni kezdett. Néhány napon belül mások is táncolni kezdtek, ami egyre több embert ragadott magával. A beszámolók szerint augusztus elejére nagyjából 400 ember került ugyanabba a furcsa állapotba. Sokan órákon, mások napokon át mozogtak pihenés nélkül, amíg testük ki nem merült.
A város vezetői orvosokhoz fordultak, ám a korabeli magyarázat ma már bizarrnak hat. A szakemberek úgy vélték, a táncolóknak folytatniuk kell a mozgást ahhoz, hogy megszabaduljanak a kényszertől. A hatóságok ezért meg sem próbálták megállítani az embereket, inkább teret adtak a jelenségnek. Színpadot állítottak, zenészeket hívtak, és hivatásos táncosokat is bevontak.
A döntés valószínűleg csak rontott a helyzeten. A résztvevők tovább hajszolták magukat, egyesek összeestek a kimerültségtől, másokról pedig olyan feljegyzések maradtak fenn, hogy szívroham vagy agyvérzés következtében haltak meg. Néhány hét után a vezetők változtattak a stratégián. A táncolókat Szent Vitus egyik szentélyéhez vitték, mivel a szentről úgy gondolták, hogy képes megállítani vagy kiváltani a kényszeres táncot. Imákkal és rituálékkal próbálták véget vetni a jelenségnek, ám erre csak kora ősszel került sor.
Bár nem tudni pontosan mi indította el a táncjárványt, a legvalószínűbb magyarázat a tömeges pszichogén megbetegedés, akárcsak a tanganyikai nevetőjárvány esetében. Strasbourg ekkoriban súlyos nehézségekkel küzdött, az éhínség, a betegségek és a bizonytalanság mind hozzájárulhatott ahhoz, hogy a félelem testi tünetekben törjön felszínre. Egy ilyen közegben a viselkedés utánzáson keresztül gyorsan terjedhetett. A kutatók szerint mérgezés gyanúja is felmerülhet, például lehetséges, hogy anyarozzsal fertőzött rozst fogyasztottak, és ez vezethetett a szokatlan viselkedéshez. Mások vallási szertartásokkal vagy rituális gyakorlattal próbálták összekapcsolni az esetet, de ezekre kevés bizonyíték van.
Egyetlen elmélet sem magyaráz meg mindent. Az 1518-as strasbourgi táncjárvány valószínűleg több tényező találkozásából született: éhezésből, betegségből, vallási félelemből, társadalmi feszültségből és a tömegpszichózis erejéből. Éppen ettől maradt a történelem egyik legkülönösebb esete. Hasonló táncőrületekről más európai térségekből is fennmaradtak beszámolók, de egyik sem vált annyira ismertté, mint a strasbourgi eset.
Olvasd el ezt is!