A történelem egyik legfurcsább éve, amikor egyszerűen elmaradt a nyár
1816-ot a történelem a „nyár nélküli évként” tartja számon. Egy több ezer kilométerrel távolabb bekövetkezett természeti katasztrófa miatt Európában és Észak-Amerikában júniusban is fagyok pusztítottak: a termés tönkrement, az élelmiszerárak az egekbe szöktek, és sokan attól tartottak, hogy az időjárás végleges fordulatot vett.
1816 nyarán a világ számos pontján olyan időjárási jelenségeket tapasztaltak az emberek, amelyekre nem volt magyarázatuk. Az Egyesült Államok északkeleti részén júniusban is havazott, a földeket rendszeresen dér borította, Európában pedig szinte folyamatos esőzés, hideg és rossz termés jellemezte az évet. A korszak emberei még nem tudhatták, hogy a rendkívüli események oka egy egy évvel korábbi indonéziai katasztrófa.
1815 áprilisában hatalmas erővel kitört a Tambora vulkán. Az esemény a történelem egyik legerősebb vulkánkitörése volt, hangját több száz kilométer távolságból is hallották. Falvak pusztultak el, emberek tízezrei vesztették életüket, a légkörbe pedig óriási mennyiségű hamu és kén került. A következmények hónapokkal később is érezhetők voltak. A magaslégkörbe jutott részecskék szétterültek a Föld körül, és részben visszaverték a napsugarakat. Emiatt a globális átlaghőmérséklet 0,4-0,7 fokkal csökkent, ami drámai változásnak számított.
New Englandben a gazdák elveszítették kukorica-, búza- és zöldségterméseik jelentős részét, míg Európában az állandó esőzések és áradások tették tönkre a mezőgazdaságot. Kínában éhínség pusztított, Indiában pedig még a kolerajárvány terjedését is összefüggésbe hozták a megváltozott körülményekkel. A kor emberei nem tudhatták, hogy a világ másik felén történt vulkánkitörés befolyásolja a helyi időjárást. Az éghajlattudomány még gyerekcipőben járt, ezért sokan vallási magyarázatokat kerestek, mivel attól féltek, hogy egy tartós klímaváltozás kezdetének szemtanúi.
A nyár nélküli év az irodalomtörténetre is hatással volt. Az 1816-os esős nyarat Mary Shelley a Genfi-tó partján töltötte Lord Byron és más írók társaságában. A rossz idő miatt sokat tartózkodtak zárt térben, ahol szellemtörténetek írásával szórakoztatták egymást. Ebből a kihívásból született meg később a Frankenstein, a világirodalom egyik legismertebb regénye.
Olvasd el ezt is!