
A világ 5 legnagyobb hóviharja, amelyekben emberek százai vesztek oda
Hóviharról abban az esetben beszélhetünk, ha minimum három órán át legalább 56 km/órás szélsebesség mellett 400 méternél rosszabbak a látási viszonyok. A jelenség gyakorlatilag a világ bármely pontján kialakulhat, és még hulló hó sem feltétlenül kell hozzá: sokszor az is elég, ha a szél felkapja a már meglévő hótakarót. Most öt olyan katasztrofális következményekkel járó hóvihart mutatunk be, amelyek rengeteg áldozatot szedtek, vagy éppen komoly anyagi károkat okoztak.

A Dast-e Kavír sivatag szívében fekvő Ardakan Irán egyik legszárazabb térsége, ahol a hó szinte ismeretlen jelenség. Meglepő módon azonban 1972 elején itt csapott le a történelem leghalálosabb hóvihara, amely a városon belül mintegy 4000 ember életét követelte. Az ország más részein további 2000 ember eltűnését jelentették, több kisebb faluban pedig egyetlen túlélő sem maradt.
A vihar előtt Iránban az addigi legpusztítóbb, 1460 napja tartó aszály sújtotta a lakosságot. A fordulat egyik napról a másikra következett be. A február 3-án kezdődő havazás majdnem egy hétig tartott, így a régióban több mint három méter hó esett le. Az ország déli részeit helyenként közel nyolc méternyi hótakaró temette maga alá. Sokan, akik otthonukban próbálták átvészelni a vihart, szó szerint megfagytak a -25 Celsius-fokra csökkent hőmérséklet következtében, a túlélőknek pedig élelmiszer- és vízhiánnyal kellett szembenézniük. A hóvihar emellett leszakította az elektromos vezetékeket, megbénította a közlekedést, és mintegy 200 falut törölt el a föld színéről.
1719 januárjában a norvég Tydal hegyeiben csapott le a második legtöbb emberéletet követelő hóvihar, amelyet karoliner halálmenetnek is nevezünk: a természeti katasztrófa svéd katonákra sújtott le, akiket XII. Károly svéd király nyomán karolinereknek hívnak. A király egy ostrom során vesztette életét, majd a katonákat a lehető legrövidebb úton, a hegyeken át visszavonulásra utasították. A hóvihar az első éjszakán mintegy 200, rosszul öltözött és éhező katona halálához vezetett. A vihar napokon át tartott, végül több mint 4000 katona életét követlete, többen pedig súlyosan megsérültek.
Afganisztánon 2008 februárjában söpört végig a történelem harmadik leghalálosabb hóvihara, amely több mint 900 ember halálát okozta. A szokatlanul kemény télen a hőmérséklet -30 fok alá zuhant, a hegyvidéki területeken pedig közel két méter hó esett, ami az amúgy is veszélyes hegyi utakat járhatatlanná tette. A vihar során körülbelül 316 ezer juh, kecske és szarvasmarha pusztult el, ami különösen súlyos gazdasági következményekkel járt. Emellett további 170 ezer személy légúti megbetegedéseket és fagyási sérüléseket szendvedett.

1888-ban több pusztító hóvihar csapott le az Egyesült Államokra. Először január 12-én a Nagy-síkságban rengeteg iskolás gyerek fagyott halálra, akiket hazafele ért utol a vihar. Két hónappal később ismét egy hasonló esemény következett, amelyet ráadásul nem is előzött meg jelentős lehűlés. A Chesapeake-öböltől egészen Maine-ig végigsöprő természeti katasztrófa New Yorkra is lecsapott. A várost közel 56 centiméter hó borította be, az óránkénti 130 kilométeres széllökések pedig az épületeket is súlyosan megrongálták, de a közműhálózat is komoly károkat szenvedett. Az áldozatok száma megközelítette a 400 főt, az anyagi kár pedig csak New Yorkban elérte a 20 millió dollárt, ami mai árfolyamon több mint félmilliárd dollárnak felelne meg. A katasztrófa nyomán két jelentős városfejlesztési döntés is született: egyrészt létrejött a földalatti metróhálózat, másrészt az elektromos vezetékeket a föld alá helyezték.
1950-ben, hálaadás hétvégéjén kezdődött az egyik legszokatlanabb hóvihar, amely extratrópusi ciklonként indult. A jelenség Ohio felett ütközött össze egy hidegfronttal, ami egy egészen pusztító szélvihart generált. Newarkban 174 km/órás széllökéseket mértek, a New Hampshire-i Mount Washington csúcsán pedig 257 km/órát. A part mentén New Jerseyben és Connecticutban a szél miatt megemelkedett a vízállás, ami később áradásokhoz vezetett, Nyugat-Virginiában pedig helyenként 1,5 méter hó esett.
A pusztítás a hóvihar után sem ért véget. Decemberben a szokatlanul meleg idő gyors olvadást indított el, az áradó Ohio folyó több várost elárasztott, köztük Cincinnatit is. Az események összesen mintegy 350 ember halálát okozták, az anyagi károk pedig 1950-ben 66,7 millió dollárra rúgtak, ami mai árfolyamon nagyjából 647 millió dollárnak felel meg.
Olvasd el ezt is!