5 esemény, ami alapjaiban írta át a modern történelmet

1989. november 9-én egy sajtótájékoztatón Günter Schabowski, az NDK vezető politikusa tévesen azt jelentette be, hogy azonnali hatállyal mindenki átlépheti a határt Nyugat-Berlinbe. Estére elképesztő tömegek indultak a falhoz, a katonákon pedig akkora nyomás lett úrrá, hogy kénytelenek voltak megnyitni az átkelőket. Ezzel a fal, amely 1961 óta választotta ketté a várost és szimbolizálta a hidegháború megosztottságát, lényegében értelmét vesztette. Horn Gyula külügyminiszter és Németh Miklós miniszterelnök döntése, vagyis az, hogy a magyar határt már szeptember 11-től megnyitották, előrevetítette a változást, ami immár elkerülhetetlenné vált.  

1991 decemberében a belavezsai egyezmény aláírásával a Szovjetunió hivatalosan is megszűnt. Mihail Gorbacsov reformjai, a peresztrojka és glasznoszty, már korábban megrengették a birodalmat, miközben a tagköztársaságok egyre hangosabban követelték függetlenségüket. December 25-én a párt első embere lemondott, és a Kreml tornyáról leeresztették a vörös zászlót. A felbomlással 15 új állam született, köztük Ukrajna és a balti országok, a világpolitikai egyensúly pedig alapjaiban változott meg. Az Egyesült Államok – egy rövid időre legalábbis – egyedüli szuperhatalommá vált, miközben Oroszország és a posztszovjet térség instabilitását ma is a bőrünkön érezzük.

1989. június 16-án a Hősök terén több mint 250 ezer ember gyűlt össze, hogy végső búcsút vegyen Nagy Imrétől és mártírtársaitól, akiket 1958-ban végeztek ki a forradalom leverése után. Az esemény nemcsak a múlt bűneinek jóvátételét jelentette, hanem a rendszerváltás szimbolikus nyitányát is. A szertartás egyik legemlékezetesebb pillanata Orbán Viktor beszéde volt, amelyben nyíltan követelte a szovjet csapatok kivonását.

2001. szeptember 11-én az al-Káida terrorszervezet négy repülőgépet térített el az Egyesült Államok területén. Kettőt a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba vezettek, egy a Pentagonba csapódott, míg a negyedik Pennsylvania államban zuhant le, miután az utasok megpróbálták visszaszerezni a gép feletti irányítást. A támadásokban 2996 ember halt meg, köztük tűzoltók és rendőrök százai, akik a mentést próbálták végezni. A képek – a lángoló tornyok, az emberek menekülése és az összeomló felhőkarcolók – örökre beégtek a kollektív emlékezetbe.

2019 végén Kínában, Vuhanban azonosították az első koronavírusos megbetegedéseket, 2020. március 11-én pedig a WHO világjárvánnyá nyilvánította a COVID-19-et. Néhány hónap alatt a világ szinte teljesen leállt: országok zártak le határokat, városokat, és emberek milliárdjai kényszerültek otthonmaradásra. A járvány több mint 6,9 millió ember életét követelte, miközben az egészségügyi rendszereket a túlterhelés szélére sodorta.

A gazdaságok recesszióba zuhantak, de a válság felgyorsította a digitális átállást: a távmunka, az online oktatás és a virtuális kapcsolattartás mindennapossá vált. A vakcinák rekordidő alatti kifejlesztése történelmi jelentőségű volt, ugyanakkor a járvány rámutatott arra is, mennyire sérülékeny tud lenni egy végletekig globalizált világ.