Május 14-én egy X1.2-es besorolású napkitörést tapasztalhattunk, amely rövid ideig rádiókimaradást okozott Délkelet-Ázsiában, Európában és a Közel-Keleten. Habár a csillagászati jelenség nem újkeletű, egy-egy erősebb kitörés már korábban is okozott problémákat nemcsak világszerte, hanem az űrben is.
Meglehetősen aktív évet tudhat maga mögött a Nap, ugyanis 2024-ben rengeteg vihara volt érzékelhető a Földön is. A jelenség pedig úgy tűnik, idén is folytatódik, és habár az egész bolygón fennakadásokat okozó márciusi napkitörésen már túl vagyunk, a napokban a 4087-es napfolt régióban egy újabb, hihetetlenül erős napvihar alakult ki – írja az IFLScience.
Mi történik pontosan a napkitörés során?
Korábban már részletesen leírtuk, hogyan alakul ki egy napkitörés. A jelenség valójában a Nap felszínéről, általában a mágnesesen aktív régiókból, például a napfoltokból kitörő intenzív elektromágneses sugárzást jelenti. A Nap mágneses mezői összekapcsolódnak, megszakadnak, majd újra összekapcsolódnak, aminek következtében hatalmas mennyiségű energia szabadul fel fény, hő és töltött részecskék formájában.
A napkitörés által a Föld irányába kibocsátott plazma- és sugárfelhők pedig geomágneses viharokat, vagyis bolygónk mágneses mezejének zavarát válthatják ki, ami sarki fénnyel festheti be az eget.
Ha pedig egy rendkívül erős napvihar alakul ki, az már hatással lehet a földi infrastruktúrára is, hiszen olyan komolyabb károkat okozhat, mint például a széles körű rádiókimaradás, de rosszabb esetben akár műholdak is visszazuhanhatnak az űrből.
A kitörések erősségét a NASA a méretük alapján osztályozza: az A-besorolásúak annyira gyengék, hogy a Földről nem is észleljük őket. A B-osztályúak ennél tízszer, a C-osztályúak százszor, az M-osztályúak ezerszer, az X-osztályúak pedig tízezerszer erősebbek. Utóbbi kategóriába sorolható a május 13-án bekövetkezett jelenség is. A NASA tudósai szerint a napvihar kilövelléséből származó koronális anyag (CME, a már említett plazma- és sugárfelhő-kibocsátásra utal) valószínűleg nem éri el a Földet, ennek ellenére rövidebb ideig rádiókimaradást eredményezett a világ számos pontján.
Az ilyen nagyságrendű kitörések nem gyakoriak, ám a mostani eset miatt a nagyfrekvenciás (HF) rádiójeleket használók a Föld napfényes oldalának nagy részén átmeneti romlást vagy a jel teljes elvesztését tapasztalhatják
– idézte a SpaceWeather.com portálon megszólaló szakértőket a lap.
Ajánljuk figyelmedbe! 6 elképesztő tény a Napról, amitől mostantól másképp nézel majd az égre
A szakértők szerint, mivel folyamatosan a Föld felé fordul, elképzelhető, hogy az AR4087 a következő néhány napban további napkitöréseket és CME-ket bocsáthat ki, ami befolyásolhatja majd a rádiófrekvenciák stabilitását és a műholdak működését az egész világon.
