A Nap sokkal több, mint a csillagrendszerünk középpontja: minden élet forrása, az időjárás, az évszakok és a mindennapjaink irányítója is egyben. Ennek ellenére még mindig csak kapargatjuk a hatalmas csillag felszínét: a tudásunk több ponton is meglepően hiányos, amit pedig tudunk róla, az egyszerre lenyűgöző és riasztó. A következő tényekből kiderül, hogy a Nap nemcsak életet ad – egyetlen pillanat alatt véget is vethet neki.
Ha a Nap ebben a pillanatban felrobbanna, 8 percig észre sem vennénk
A Nap fénye megközelítőleg 8 perc 20 másodperc alatt ér el hozzánk, így ha bármikor az égre tekintünk, a csillag nyolc perccel azelőtti állapotát látjuk. Ha összeomlana, vagy egy szupernóva-szerű robbanásban semmisülne meg, mi még percekig boldogan örülnénk a kellemes melegnek.
Ez is érdekelhet! Rekordközelségre volt a NASA űrszondája a Naphoz
Csak ezután jönne el a hideg, a sötétség és a civilizáció pillanatok alatti összeomlása. Ez azt is jelenti, hogy
a Földön sosem tudhatjuk biztosan, mi történik a Napban – minden adatunk egy nagyjából 8 perccel előbbi állapotot mutat.
Egyetlen napkitörés visszalökhetne minket az előző évszázadba
A koronakidobódások rendszeresek, ám a legtöbb nincs hatással a Földre
Photo by NASA on UnsplashA Nap időnként hatalmas, forró plazmatömegeket lök ki magából, amiket koronakidobódásoknak hívunk. Ha egy ilyen kitörés pont a Földet találná el, amire az esély természetesen adott, a töltött részecskék és mágneses zavarok világszintű elektromos károkat okozhatnának.
A műholdak, mobilhálózatok, az internet és az áramellátás napok, hetek vagy akár hónapok alatt állna helyre. A történelem során nem ez lenne az első ilyen alkalom: az 1859-es Carrington-esemény idején a távíróvezetékek szikrázni kezdtek és világszerte kigyulladtak.
Ha ma történne hasonló, leállna a globális közlekedés, a pénzügyi rendszerek, és eluralkodna a káosz. A tudósok szerint alapvetően nem az a kérdés, hogy lesz-e újra ilyen, hanem az, hogy mikor.
A Nap másodpercenként 4 millió tonna tömeget veszít
A Nap működésének alapja a magfúzió: a hidrogénatomok héliummá alakulnak, miközben iszonyatos mennyiségű energia szabadul fel. E folyamat során a Nap minden egyes másodpercben 4 millió tonna anyagot veszít – ez nagyjából a Mount Everest tömegének felel meg.
Ezt is olvasd el! Napkitörés miatt égett porrá több műhold is
Ez az anyag soha nem tér vissza, hanem hővé, fénnyé, és minden élőlény számára létfontosságú energiává alakul. Az energiatermelés ára azonban hatalmas: a Nap lassan, de biztosan felemészti saját magát. És bár még körülbelül 5 milliárd évre elegendő tartaléka van,
a végső stádiumban vörös óriássá duzzad majd, ami elnyeli az összes közeli bolygót, köztük a Földet is.
A Nap folyamatosan „zenél”, de szerencsére mi nem halljuk
A Nap belsejében zajló fúziós folyamatok és plazmaáramlások folyamatos rezgéseket keltenek, amelyek hanghullámokat hoznak létre. Ezek olyan mély frekvencián szólnak, hogy az emberi fül nem képes érzékelni őket. A tudósok azonban műszerekkel érzékelik és vizualizálják ezt a kozmikus zajt, ami alapján képesek feltérképezni a csillag belső működését is.
A kutatók szerint
az emberiség nagy szerencséje, hogy a hang nem terjed az űr vákuumában, ha ugyanis hallanánk a Nap „zenéjét”, az az év 365 napján folyamatosan 100 decibeles erősségű lenne.
A Nap valójában fehér, csak a légkörünk színezi át
Sokan úgy gondolják, hogy a Nap sárga, holott ez csupán optikai illúzió. A Nap fénye valójában fehér, mert minden színt egyenlően tartalmaz: egyebek közt ezért képes a fényprizmán keresztül szivárványra bomlani.
Még több érdekesség! Elég sokat kell még várnunk a következő jégkorszakra
A sárgás árnyalatot a Föld légköre okozza: a levegőmolekulák ugyanis a rövidebb hullámhosszú kék fényt szétszórják, míg a hosszabb hullámhosszú sárga és piros fény eljut hozzánk. Ha az űrben lebegnénk, és ott néznénk a Napra, egy vakítóan fehér gömböt látnánk. Amit tehát a hétköznapjainkban látunk, az valójában nem maga a Nap, hanem egy földi szűrőn át alakított kép.
Pár millió kilométer, és máris lakhatatlanná válna a Föld
A Föld épp megfelelő távolságra van a Naptól ahhoz, hogy képes legyen fenntartani az életet
Fotó: Alones/Shutterstock.com
A Föld elképesztő módon éppen megfelelő távolságra fekszik a csillagtól. Ez az a szűk sáv a Nap körül, ahol a hőmérséklet se nem túl meleg, se nem túl hideg az élethez. A tudósok szerint,
ha bolygónk mindössze 5%-kal, tehát 7,5 millió kilométerrel közelebb lenne a Naphoz, akkor az óceánok elkezdenének elpárologni, a felszabaduló vízgőz pedig fokozná az üvegházhatást.
Ez egy önmagát gerjesztő hőcsapdát indítana el, amely hasonló állapotot eredményezne, mint a Vénuszon: 400°C-os hőség, savas felhők és halálos felszíni nyomás. A folyamat végleg lakhatatlanná tenné a Földet, és már ilyen mértékű eltérés is elég lenne az emberi faj kipusztulásához.
