Az elmúlt 800 ezer évben a Föld Naphoz viszonyított dőlésének változásai irányították az óriási jégtakarók mozgását, nyolc jégkorszak kezdetét és végét kiváltva – állítja egy új kutatás. A tudósok most meghatározták, hogy a Föld pályája és dőlése hogyan befolyásolja majd a következő időszakban az eljegesedést – írja a Live Science.
Az új tanulmány „elképesztő összefüggést” tárt fel a Föld dőlése és a jégtakaró kialakulása között – állítja Stephen Barker, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók ezen eredmények alapján úgy becsülték, hogy a következő jégkorszak 11 ezer év múlva már javában zajlana, ha nem lenne az ember által okozott globális felmelegedés.
Olvasd el ezt is! Kiderült: így vészelték át az ősemberek a jégkorszakot Közép-Európában
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A jégkorszakok vagy glaciális időszakok olyan rendkívül hideg időszakok, amelyek nagyjából 100 ezer évente fordulnak elő, és a bolygó nagy részét több ezer évre hatalmas jégtakarókkal borítják be. A jégkorszakokat melegebb interglaciális időszakok választják el, amikor a jégtakarók a sarkok felé húzódnak vissza. A Föld jelenleg jégkorszakok közötti időszakban van, az utolsó ilyen periódus körülbelül 20 ezer évvel ezelőtt érte el a csúcspontját.
A tudósok már korábban felvetették, hogy a Föld helyzete és annak Naphoz viszonyított szöge befolyásolja a jégtakarók kialakulását. Az 1920-as évek elején Milutin Milankovics szerb tudós állt elő az elmélettel, mely szerint a Föld tengelyferdeségének és pályájának kismértékű változása hatalmas jégkorszakokat válthat ki.
A kutatók az elmúlt 100 évben tesztelték Milankovitch elméletét: egy 1976-os tanulmány geológiai bizonyítékot talált arra, hogy a Föld két paramétere – a ferdeség és a precesszió, vagyis a tengelyferdeségének változása, illetve a tengely önmaga körül való forgása – szerepet játszik a jégtakarók növekedésében és csökkenésében.
Most Barker és kollégái azt mondják, hogy végre sikerült kibogozniuk ezeknek a paramétereknek a hatásait.
Úgy tűnik, hogy a jégtakaró terjeszkedését a sarkoktól az egyenlítő felé közvetlenül a ferdeség szabályozza. A jégtakarók visszahúzódása az egyenlítőtől a sarkok felé viszont inkább a precessziótól függ. A kutatók eredményeiket a Science című folyóiratban ismertették.
Figyelmedbe ajánljuk! Kutatás bizonyítja: pollenallergia miatt halhattak ki a mamutok
A következő eljegesedés időzítése körül sok vita folyik, de a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az ember a globális felmelegedés révén megzavarja ezeket a ciklusokat, sőt egyes elméletek ennél is továbbmennek.
Ha a szén-dioxid szintje magas marad, nem lesz új eljegesedés
– mondta Barker. Hozzátette, hogy a jövőbeli kutatások célja, hogy képet alkossunk arról, hogy az éghajlat hogyan alakulna a következő 10-20 ezer évben az emberi tevékenység hatása nélkül.
