Nagy-korallzátony, Ausztrália

Az Ausztráliában található Nagy-korallzátony és környező vizei az elmúlt évtizedben magasabb hőmérsékletet értek el, mint az elmúlt 400 évben, mégpedig a klímaváltozás miatt. A The Verge által szemlézett kutatás szerint Földünk legnagyobb, 2 ezer kilométer hosszan húzódó korallzátonya gyakorlatilag már az emberek kezében van, tekintve, hogy a globális felmelegedés miatt egyre gyorsabban kerül a kipusztulás szélére. A fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása világszerte nemcsak az extrém időjárásért, hanem a felszíni vizek hőmérsékletének növekedéséért is felelős. A hőmérséklet növekedése a korallzátonyok kipusztulását fenyegeti.


Ha nem változtatunk a jelenlegi energia termelés mértékén és módján, a generációnk végig nézheti, ahogy olyan csodálatos élővilágok pusztulnak el, mint a Nagy-korallzátony, ami jelenleg is nagyon nagy veszélyben van

– mondta Benjamin Henley, a tanulmány szerzője egy sajtótájékoztatón.

Nagy-korallz\u00e1tony, Ausztr\u00e1lia

Fotó: Unsplash

A korallok valójában kisebb, virágszerű állatok, szilárd vázukat kálcium-karbonát kiválasztással hozzák létre. A korallok sejtjeiben négyzetcentiméterenként nagyjából egymillió alga él. Azokkal, valamint a sejtjeikben velük szimbiózisban élő, algák által előállított cukorral is táplálkoznak. Váza évszázadokon át növekedik, így Henley-nek és csapatának lehetősége volt alaposan megvizsgálni az élőlények múltját, hiszen akárcsak a fák gyűrűi, a korallok is nyomot hagynak fejlődésük során.

Olyan kemikáliákat lehet felfedezni testükön, amelyek jelzik, ha stressz éri őket, ahogy azt is, hogy milyen hőmérsékletű vízben növekedett. 1900-nál korábbi feljegyzések nincsenek a hőmérsékletével kapcsolatban, ám a kutatók a meglévő adatok és a korallok vázain található minták alapján modellezték a lehetséges hőfokot, egészen az 1600-as évekig visszanyúlóan.

Így fedezték fel, hogy négy évszázad alatt 2017-ben, 2020-ban és 2024-ben volt a legmagasabb hőmérséklet. Az idei év azért is kimagasló, mert nagyjából 1,73 Celsius-fokkal magasabb az 1618 és 1899 között, a modellezés során kiszámolt átlaghőmérsékletnél.

A meleg hatására a korallok és algák harmonikus kapcsolata felborul, ugyanis ha a víz túl meleggé válik a korall számára, egyszerűen kilöki szervezetéből az algákat, amelyek onnantól kezdve mérgező anyagot termelnek. A jelenség során a korallok elfehérednek, majd előbb utóbb elpusztulnak. Tavaly jelentős korallfehéredést dokumentáltak világszerte, a szakértők igyekeznek kézzel szaporítani a még egészséges korallokat.

A figyelmetekbe ajánljuk