Egy nemrégiben megjelent tanulmány rámutatott: a sarki jégsapkák olvadása miatt bolygónk lassabban forog, aminek következtében a nappalok hossza eddig sosem látott mértékben növekszik, írja a Science Alert.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a jelenség oka az, hogy a Grönlandról és az Antarktiszról származó olvadt jég felgyülemlik az Egyenlítő körül.
Olyan ez, mint amikor egy műkorcsolyázó piruettet csinál, és először közel tartja a karját a testéhez, majd kinyújtja
– szemléltette Benedikt Soja, az ETH Zürich munkatársa és a tanulmány társszerzője.
A kezdetben gyors forgás lassabbá válik, mert a tömegek eltávolodnak a forgástengelytől, növelve a fizikai tehetetlenséget.
A Földet hétköznapi kontextusban gömbként szoktuk ábrázolni, pedig pontosabb lenne szferoidnak vagy ellipszoidnak nevezni, hiszen az Egyenlítő körül kissé kidudorodik. Ráadásul alakja folyamatosan változik olyan tényezők miatt, mint az óceánokra és a földkéregre ható mindennapi árapály vagy a tektonikus lemezek sodródása.
A tanulmány során a kutatók megmérték, hogy az űrből érkező rádiójelek mennyi idő alatt érik el a Föld különböző pontjait, ebből pedig következtetni tudtak a napok hosszának változására. Emellett GPS-t is felhasználtak, ami a milliszekundum századrészének megfelelő pontossággal méri a Föld forgását.
Ezeket az adatokat az ősi napfogyatkozásokról szóló évezredes feljegyzésekkel is összevetették.
A Föld forgásának lassulása jelenleg leginkább a Hold gravitációs vonzásának köszönhető – ez a jelenség az árapály-súrlódásnak nevezett folyamat során évszázadonként 2,4 ezredmásodpercnyi lassulást okoz.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az új tanulmány azonban arra a meglepő következtetésre jutott, hogy ha az emberiség továbbra is ilyen ütemben bocsát ki üvegházhatású gázokat, akkor a 21. század végére az éghajlat felmelegedése nagyobb mértékben fogja lassítani a Föld forgását, mint a Hold gravitációja.
1900 óta az éghajlat hatására a napok körülbelül 0,8 ezredmásodperccel lettek hosszabbak, a legrosszabb forgatókönyv szerint pedig 2100-ra 2,2 ezredmásodperccel tarthatnak majd tovább a nappalok kizárólag a felmelegedés miatt. Bár ez emberi léptékkel mérve nem hangzik túl soknak, súlyos következményei lehetnek a földi és az űrbéli navigációra nézve.
Ajánljuk figyelmedbe! Megdöntötték Einstein elméletét? Fényből nem jöhet létre fekete lyuk
A Föld pontos tájolásának ismerete egy adott pillanatban döntő fontosságú, ha távoli űrhajókkal próbálunk kommunikálni, mint például a Voyager-szondákkal, amelyek már jóval túl vannak a Naprendszerünkön. Ilyen esetekben akár egy centiméternyi eltérés is több kilométeres hibává válhat, mire a célállomásra ér.
