Egy jegesmedve iszik.

A Föld legnagyobb szárazföldi ragadozói egyre gyakrabban keresztezik útjaikat a barnamedvékkel a magasabb szélességi fokokon, emiatt pedig hibrid, úgynevezett „brolármedvék" jönnek létre.


2006-ban egy vadász a kanadai sarkvidéken lelőtt egy medvét, amely nem hasonlított a többire. A DNS-vizsgálat később megerősítette, hogy az állat részben grizzly, részben jegesmedve volt.

Az azóta eltelt években egyre több „pizzli" vagy „brolármedve" bukkant fel Észak-Amerikában, és most szibériai kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ugyanez máshol is megtörténhet.

A barna medvék beköltöznek a tundrába. Barna medvéket láttak a Kolyma folyó alsó folyásánál, ahol jegesmedvék élnek

– mondta Innokentyij Okhlopkov, az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének kutatója a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

Ez is érdekelhet: 5 mítosz és tévhit a medvékről

A jegesmedvék és a barnamedvék csak körülbelül 500 000 évvel ezelőtt váltak el egymástól. Bár nem gyakori, a kettőjük párosodása alkalmanként termékeny utódokat eredményezhet.

Ahogy az éghajlatváltozás erősödik, ezek az események gyakoribbá válhatnak, mivel a barna medvék észak felé mozognak, és gyakrabban keresztezik útjukat a jegesmedvékkel. Hasonlóképpen, a tengeri jég olvadása a jegesmedvéket a szárazföld belsejébe kényszeríti, ami szintén valószínűbbé teszi a kettőjük találkozását.

Oroszország egyes részein a helyiek máris észrevették, hogy a két faj ugyanazokon a helyeken tartózkodik. A szibériai Jakutföldön két jegesmedve-populáció is él, amelyek esetleg együtt szaporodhatnak a barnamedvékkel.

Egyes tanulmányok szerint a jegesmedvék 2100-ra a kihalás szélére kerülhetnek, kivéve néhány magányos alpopulációt az Északi-sarkvidék legmagasabb részein. És ha elég sokan kereszteződnek a barna medvékkel, a tiszta faj még hamarabb eltűnhet.

A jegesmedvék száma a tengeri jég olvadásával várhatóan már most is zuhanni fog, de a szakértők attól tartanak, hogy a megmaradt egyedek genetikai állománya a hibridizáció miatt felhígul.

Valójában ez a folyamat már napjainkban is aktívan zajlik. 2010-ben észak-amerikai kutatók találtak egy brolármedvét, amelynek anyja hibrid volt, apja pedig barna medve.

A jegesmedvékkel ellentétben, amelyek főként zsírral és hússal táplálkoznak, a barna medvék étrendje rendkívül változatos. Szinte mindent megesznek, amire csak rá tudják tenni a mancsukat, ami azt jelenti, hogy ezek az állatok valószínűleg jobban megbirkóznak a jövőben bekövetkező környezeti változásokkal.

A jegesmedvék közel sem ilyen alkalmazkodóképesek, de talán a barna medvék új génjei segíthetnek a faj túlélésében az Északi-sarkvidéken.

Ha ez így van, akkor a jegesmedvék az elkövetkező évtizedekben is létezhetnek, de már nem lesznek teljesen olyanok, mint korábban.

Forrás: Science Alert

A figyelmetekbe ajánljuk