Erről a területről korábban úgy tartották a tudósok, hogy hosszabb ideig fagyott marad, mint az Északi-sark többi része. De egy új elemzés rámutatott, hogy tavaly nyáron rekord olvadás zajlott le a térségben.
A tudósok szerint a váratlan hanyatlást a változó éghajlattal együtt járó erős szelek okozták.
A Grönlandtól északra fekvő Wandel-tenger egy részét nevezték el a tudósok „az utolsó jeges térségnek". Normális esetben ezen a területen egész évben vastag, többéves jég marad meg.
A tengeri jég az Északi-sarkvidék körül úszik, és természetes módon Grönland és Kanada északi partvidékénél halmozódik fel
– magyarázta Axel Schweiger, a Washingtoni Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Mint hozzátette: a klímamodellekben ez a térség a következő évszázadban olyan területként szerepel, ahol nyáron a legtovább marad meg a jég. A tudósok ezért úgy gondolják, hogy az Északi-sarkvidéken élő tengeri emlősök, köztük a jegesmedvék, a fókák és rozmárok számára ez a terület fontos, végső menedék lehet.
A jegesmedvék a jeget arra használják, hogy fókákra vadásszanak, amelyek a befagyott vízen építenek odúkat, hogy felneveljék utódaikat.
Tavaly augusztusban azonban a Wandel-tengeren áthajózó német kutatóhajó, a Polarstern váratlanul nyílt vízen találta magát ott, ahol rendesen vastag jégnek kellett volna lennie. A kutatók most műholdas felvételek és tengeri jégmodellek segítségével próbálják kitalálni, hogy mi történhetett a térségben.
A rejtélyt fokozza, hogy a műholdas mérések tavaly tavasszal még azt mutatták, hogy a Wandel-tengert borító tengeri jég vastagabb volt, mint a korábbi években. 2020 augusztusára azonban a felvételek szerint rekordalacsony, 50 százalékos jégkoncentráció maradt.
A kutatók szerint a szokatlanul erős szelek kihajtották a tengeri jég zömét a térségből, de ez csak azért vált lehetségessé, mert az évek óta tartó felmelegedés miatt a jég elvékonyodott.
A térségben 2020 telén és tavaszán voltak régebbi, vastagabb jégfoltok, amelyek besodródtak, de volt elég vékonyabb, újabb jég is, amely elolvadt és így előbukkant a nyílt víz. Ez beindította a hőenergia elnyelésének körforgását, ami még több jeget olvasztott el, annak ellenére, hogy a térségben volt vastagabb jég
– mondta Axel Schweiger.
A kutatók szerint a rekord olvadás 80 százalékban az időjárással kapcsolatos tényezőknek, például a szélnek, 20 százalékban pedig a klímaváltozással összefüggő elvékonyodásnak volt köszönhető.
Kanada 2019-ben tengeri természetvédelmi területté nyilvánította „az utolsó jeges térség" egy részét, s az ott élő emberek nyelvén a Tuvaijuittuq nevet kapta, ami azt jelenti: „a hely, ahol sohasem olvad el a jég".
A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint kutatásuk azt sugallja, hogy az éghajlati modelleket újra kell vizsgálni, mivel a legtöbbjük nem jósolta a következő évtizedekre a térségben a 2020-ban tapasztalt alacsony tengeri jégkoncentrációt.A kutatók szerint a szokatlanul erős szelek kihajtották a tengeri jég zömét a térségből, de ez csak azért vált lehetségessé, mert az évek óta tartó felmelegedés miatt a jég elvékonyodott.
(BBC / MTI)
