Egy friss tanulmány során a Birstoli Egyetem kutatói megállapították, hogy az összes ma élő szervezet univerzális közös őse, amely a ma is ismert életet létrehozta, már 4,2 milliárd évvel ezelőtt kialakult.
Földünk körülbelül 4,5 milliárd éves, fiatalabb korában azonban még egészen más hely volt, mint most – légköre mai szemmel nézve jó darabig kifejezetten mérgezőnek számított. A mai élethez elegendő mennyiségű oxigén csak viszonylag későn, nagyjából 3 milliárd évvel ezelőtt jelent meg bolygónkon.
Ez is érdekelhet! Megdöntötték Einstein elméletét? Fényből nem jöhet létre fekete lyuk
Ez persze nem jelenti azt, hogy az élet ne jöhetett volna létre korábban: már eddig is találtunk mikrobákból hátramaradt fosszíliákat, amelyek 3,48 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki, a tudósok pedig úgy vélik, hogy a Földön a körülmények már 4,3 milliárd évvel ezelőtt is elég stabilak lehettek az élet fenntartásához.
Bolygónk azonban olyan eróziós, geológiai és szerves folyamatoknak van kitéve, amelyek szinte lehetetlenné teszik, hogy tárgyi bizonyítékokat találjunk erre – éppen ezért a Bristoli Egyetem filogenetikusa, Edmund Moody vezetésével egy tudóscsoport az élő szervezetek genomját kezdte el kutatni.
Kezdetleges élet a Földön (illusztráció)
Fotó: Shutterstock
A kutatás során a csapat azt használta ki, hogy minden ma élő organizmusban megtalálható egy univerzális genetikai kód, illetve a fehérjék előállításának módja is ugyanaz.
Moody és kollégái a hasonlóságok és különbségek alapján kiszámították, hogy mennyi idő telt el azóta, hogy a legkorábbi univerzális közös ős közvetlen leszármazottjai elkezdtek eltérni egymástól.
Nem számítottunk arra, hogy a közös ős ilyen régen, a Föld kialakulásától számított néhány százmillió éven belül megjelent
– mondta Sandra Álvarez-Carretero evolúcióbiológus, a Bristoli Egyetem munkatársa.
Ajánljuk figyelmedbe! Mintha szeme lenne – különleges bolygót fedezett fel a James Webb
A kutatók azt is megállapították, hogy minden organizmus közös őse valószínűleg nagyon hasonlított egy prokariótához, vagyis egy sejtmag nélküli egysejtűhöz. Nyilvánvalóan nem függhetett az oxigéntől, hiszen ebből rendkívül kevés volt számára elérhető.
