Bizony, léteznek olyan cápák, amelyeknek olyan lábai fejlődtek ki, amelyek képesek a szárazföldön járni. De ne ess pánikba!
Ausztrál és floridai kutatók egy új tanulmányban felfedezték, hogy ezek a sétálni képes cápák rendkívül lenyűgözőek. Hogy igazságosak legyünk, a sétálás, amit a vállfás cápa végez, egyáltalán nem hasonlít a két lábon járó emberre, de még csak a macskára, kutyára sem vagy esetleg más emlősre.
Ehelyett az uszonyaikkal felfelé nyomják a testüket, hogy felemeljék, majd sima felülethez nyomják őket, és így vonaglanak. Ez egy kínos folyamat, de félreérthetetlen jele annak, hogy a kis állatok a vízen kívül mozognak, ami több okból is lenyűgöző - nem utolsósorban azért, mert a mi távoli őseink egykor ugyanezt az átmenetet hajtották végre.
Nem most hallunk először a sétáló vállfás cápákról - ez még 2020 elején történt, amikor a cuki cápákról szóló beszámolók szerint ők a tudomány által ismert legújabban kifejlődött cápafajok. A Florida Atlantic University sajtóközleménye szerint a Nagy-korallzátony-korallzátonyban élő epaulette-cápa otthonának alacsony oxigénszintje miatt valószínűleg képes akár két órán át is kimozdulni a vízből.
.@ForrestGalante and his team filmed a leopard epaulette #shark leaving the water and walking onto land! 🚶🦈 #SharkWeek
Don’t miss Island of the Walking Sharks tonight at 8p ET on @discovery and @discoveryplus. pic.twitter.com/qgJbGDTP29
— Shark Week (@SharkWeek) July 27, 2022
Az FAU és az ausztrál kutatók talán legfontosabb megállapítása az volt, hogy a kis cápák mozgásszervi teljesítménye, vagyis az egyik helyről a másikra való eljutás képessége különös összefüggést mutatott fejlődésük során. A kutatók, hogy kiderítsék, mitől képesek az epaulette cápák a vízben úszni és a szárazföldön járni, a fejlődés különböző stádiumaiban lévő epaulette bébiket vizsgálták, és megállapították, hogy még akkor is, amikor a újszülöttnek nevezett kicsikből fiatal egyedek lettek, és testük megérett, továbbra is következetesen ugyanúgy járkáltak.
Ez azért volt meglepő, mert - mint a kutatók sajtóközleményükben megjegyzik - a csecsemők pocakja a táplálékot adó sárgatestzsák miatt domborodik ki, amelyet elveszítenek, amint elég idősek ahhoz, hogy önállóan keressenek táplálékot. Még sok tanulmányoznivaló van - de ez segíthet feltárni annak titkait, hogy a kis állatok hogyan birkóznak meg nemcsak a ragadozókkal, hanem az olyan veszélyes körülményekkel is, mint amilyeneket a klímaváltozás idéz elő.
(Forrás: Futurism)