Ez az AI-vakcina már azokra a vírusokra készül, amelyeket még nem is ismerünk
A koronavírus-járvány óta pontosan tudjuk, milyen gyorsan képes megváltozni az életünk egy új vírus miatt. A vakcinák fejlesztése időt igényel, a kórokozók viszont nem várnak. Éppen ezért számít izgalmas előrelépésnek, hogy cambridge-i kutatók először teszteltek embereken olyan vakcinajelöltet, amelynek kulcsfontosságú elemét mesterséges intelligencia segítségével tervezték meg.
A cél jóval nagyobb annál, mint hogy egy újabb koronavírus-változatra adjanak választ, írja a ScienceAlert. A kutatók olyan oltáson dolgoznak, amely a ma ismert vírusok mellett olyan rokon kórokozók ellen is felkészíthetné az immunrendszert, amelyek most még főként állatokban fordulnak elő, de később emberre is átterjedhetnek. A hagyományos vakcinák többnyire egy adott vírus vagy vírusváltozat felismerésére tanítják a szervezetet, ami sok esetben hatékony, de a gyorsan változó vírusoknál könnyen lépéshátrányba kerülhetünk. Az influenza elleni oltásokat ezért kell évről évre frissíteni, és a Covid-vakcinák története is megmutatta, milyen nehéz tartani a tempót egy folyamatosan változó kórokozóval.
A Cambridge-i Egyetem kutatói ezt a versenyfutást próbálják más irányból megközelíteni. Gépi tanulással vizsgálták át a világszerte gyűjtött sarbecovírus-szekvenciákat, hogy azonosítsák azokat a jellegzetességeket, amelyek a víruscsoport számos tagjában közösek és kevésbé változékonyak. A vakcinajelölt ezekre a nehezebben változó pontokra épül.
A sarbecovírusok közé tartozik a SARS-t okozó SARS-CoV, a Covid–19-et okozó SARS-CoV-2, valamint több, denevérekben keringő rokon koronavírus is. A fejlesztés célja, hogy a vakcina ne egyetlen aktuális változat ellen készüljön, hanem a sarbecovírusok szélesebb köre ellen váltson ki immunválaszt.
A fejlesztés technológiai szempontból is eltér attól, amit a pandémia idején megszoktunk. Ez a vakcinajelölt DNS-alapú, miközben az elmúlt években főként az mRNS-oltásokról hallottunk. A DNS-alapú készítmény hőstabilitása megkönnyítheti a tárolást és a szállítást, ami különösen olyan térségekben lehet előnyös, ahol nehéz biztosítani a folyamatos hűtési láncot.
A beadás módja is a gyakorlati alkalmazást szolgálhatja. A vizsgálatban a vakcinát tű nélkül, egy nagy nyomású folyadéksugarat alkalmazó eszközzel juttatták a bőrbe. Egy járványhelyzetben ez gyorsabbá és egyszerűbbé teheti a tömeges oltást, főleg azokban a régiókban, ahol az egészségügyi rendszer eleve leterhelt.
Az első humán vizsgálatban 39 önkéntes vett részt. A készítmény jól tolerálhatónak bizonyult, és egyik dózisnál sem merült fel jelentős biztonsági aggály. A résztvevőknél immunválaszt mutattak ki a vakcinában kódolt, több sarbecovírusban is megtalálható antigénszakaszokkal szemben. Ez arra utal, hogy az AI segítségével megtervezett készítmény az emberi szervezetben is képes kiváltani a kívánt biológiai választ.
A lelkesedés mellett azonban szükség van óvatosságra is. A vizsgálat korai fázisú volt, elsősorban a biztonságot mérte fel, és még nem bizonyítja, hogy a vakcina valódi körülmények között meg tudja előzni vagy enyhíteni tudja a fertőzéseket. Az immunválasz mérhető, de egyelőre szerény volt, az eredmények értelmezését pedig a résztvevők korábbi Covid-oltásai és eltérő fertőzési előzményei is nehezítették.
Olvasd el ezt is!