Bár a Föld felszínének kétharmadát tengerek és óceánok borítják, arról szinte semmit sem tudunk, hogy mi rejtőzik a mélyükön. A Live Science által szemlézett legújabb tanulmány szerint az emberiség eddig mindössze a mélytengeri tengerfenék 0,001, azaz egy ezred százalékát térképezte fel – ez gyakorlatilag Vas vármegye területe.
A május 7-én a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerzői 43 681 optikai képalkotással végzett mélytengeri merülés adatait elemezték, és két különböző módszer alapján számították ki a ténylegesen megfigyelt területet.
Az egyik módszer szerint ez körülbelül 2 129 négyzetkilométert tett ki, míg a másik – az óceánfenéken töltött idő alapján – 3 823 négyzetkilométert. Bármelyik számítás is legyen a helyes, az biztos, hogy
ez kevesebb mint 0,001 százaléka a 200 méternél mélyebb tengeraljzatnak.
Az óceán olyan nagy része továbbra is rejtély marad
– mondta Ian Miller, a National Geographic Society tudományos és innovációs vezetője.
A mélytengeri állatok megismerése segítheti a gyógyászat fejlődését is
Fotó: Diego Grandi/Shutterstock.com
A portál emlékeztet, hogy a mélytengerek a földi ökoszisztéma kulcsszereplői: a szén-dioxid tárolásában is részt vesznek, miközben extrém körülmények között, sötétségben, nagy nyomás alatt és fagypont közeli hőmérsékleten is élő organizmusokat rejtenek.
Ezek a fajok gyakran tudományos vagy akár orvosi szempontból is felbecsülhetetlenek lehetnek.
Ahogy egyre gyorsabban nőnek a mélytengert érintő fenyegetések – legyen szó klímaváltozásról vagy a bányászati erőforrás-kitermelésről –, úgy válik egyre kritikusabb problémává, hogy mennyire kevéssé ismerjük ezt a hatalmas régiót
– mondta a kutatás vezetője, Katy Croff Bell.
Sokkal jobb megértésre van szükségünk a mélytengeri ökoszisztémákkal és folyamatokkal kapcsolatban ahhoz, hogy felelős döntéseket hozhassunk a természeti erőforrások kezeléséről és a természetvédelemről.
A kutatók azt is megállapították, hogy a mélytengeri merülések 97 százalékát mindössze öt ország, az Egyesült Államok, Japán, Új-Zéland, Franciaország és Németország hajtotta végre, és az összes megfigyelés 65 százaléka az ezek partjaitól számított 200 tengeri mérföldön belül zajlott.
A feltárt területek döntő többsége ráadásul kiemelkedő képződmény – például hegygerincek vagy árokrendszerek –, míg a kevésbé látványos, de ökológiailag szintén fontos mélytengeri síkságok gyakorlatilag érintetlenek maradtak.
Még több érdekesség! A nyílt vízi úszás hihetetlen hatással lehet a mentális egészségünkre
Ha a tudományos közösség a szárazfölddel kapcsolatban próbálna meg mindent egy olyan terület alapján feltételezni, ami a Föld teljes szárazföld felszín 0,001 százaléka, az olyan lenne, mintha Houston városának méretéből akarnánk következtetni a bolygó összes élőhelyére
– írták a tanulmány szerzői.
