Egészen elképesztő, de immár tizennégy év telt el azóta, hogy a NASA marsjárója, a Curiosity nap nap után rögzíti a vörös bolygó felszínén zajló eseményeket. Az elmúlt több mint tíz évben rengeteg látványos és érdekes jelenetet sikerült lencsevégre kapnia az eszköznek, de az úgynevezett szürkületi felhőket eddig mindössze három alkalommal örökítette meg az eszköz.
A NASA beszámolója szerint a napokban történt a negyedik alkalom, hogy a marsjáró a bolygó felszínéről is remekül látható szürkületi felhőket rögzítette. Az igazán érdekes az, hogy ezek az égi jelenségek csak a Mars bizonyos részein alakulnak ki, ráadásul nem is mindenhol ugyanolyanok: a bolygó egyes területein elképesztően színes fényben pompáznak.
Még több hír az űrkutatás világából! Csillagászok szerint élet rejtőzhet ezen a közeli exobolygón
A szürkületi felhők jellemzően naplementekor és napfelkeltekor jönnek létre, amikor különleges módon a Nap sugarainak fényét szétszórják a felhők. A NASA emlékeztet, hogy a Mars légkörében kétféle, egymástól jól elkülöníthető felhőtípus található. A magasabban fekvő, alacsonyabb hőmérsékleten található felhők jellemzően szén-dioxiddal dúsított szárazjégből állnak, míg az alacsonyabban fekvő társaik vízjégből tevődnek össze.
A különböző színekben játszó felhőket először 1997-ben fedezték fel, majd később a Curiosity is többször rögzített őket. A szakértők szerint a különös jelenséget sikerült annyira kiismerni, hogy ma már szinte előre lehet tudni, mikor alakulnak ki.
Emlékszem, amikor először megláttam ezeket a színes, semmihez sem hasonlítható felhőket, biztos voltam benne, hogy csak valamilyen képalkotási hiba lépett fel. Mostanra azonban annyira kiszámíthatóvá vált, hogy előre meg tudjuk tervezni a felvételeinket; a felhők pontosan ugyanabban az időszakban jelennek meg
– idézi a NASA az egyik kutatóját, Mark Lemmont.
Az igazán érdekes az, hogy a felhők csak a bolygó egy bizonyos pontján jelennek meg időről időre, sehol máshol nem találkoztak még a jelenséggel a tudósok.
Ez – egyes elméletek szerint – a Mars különös és számunkra egyelőre nem teljesen ismert gravitációs mezejének köszönhető.
Ezt is olvasd el! Megvan a dátum: ekkor térnek vissza a Földre a Starline űrben ragadt asztronautái
A szén-dioxidtól alapvetően azt sem vártuk volna, hogy jéggé alakuljon ebben a magasságban – ez azt jelenti, hogy valaminek le kell hűtenie arra a pontra, hogy ez megtörténhessen. Nem igazán értjük még a marsi gravitációs hullámok szerepét, de minden bizonnyal hozzájárulnak a különös jelenség kialakulásához.
