Rejtett, ősi folyórendszer nyomai kerültek elő a Mars felszíne alól

A NASA Perseverance névre hallgató marsjárója jelenleg a Jezero-kráter kiszáradt vidékét vizsgálja, amelyről már korábban is feltételezték, hogy egy folyórendszer része lehetett. A rover legutóbbi küldetése során radarral a felszín alá is belátott, ahol egy ősi, kiterjedt deltavidéket azonosított.

Ahogy a ScienceAlert is felhívja rá a figyelmet, mindez azt jelenti, hogy jóval hosszabb ideig lehetett víz a Marson, mint amit a felszíni formák alapján feltételeztünk. Ez különösen fontos, hiszen minél tovább állt rendelkezésre folyékony víz, annál nagyobb esély lehetett arra is, hogy a bolygón valóban kialakult mikrobiális élet.

A vizsgálat során a Perseverance RIMFAX nevű radarrendszerét használták, amely képes több tíz méter mélyre látni a talajban. A mérések során kirajzolódott egy réteges, lejtős szerkezet. A Földön ez tipikusan a folyóvíz által lerakott üledékekre jellemző. Emellett csatornaszerű képződményeket, hordalékkúpokat és nagyobb sziklákat is azonosítottak, amelyek szintén egykori vízmozgásra utalnak.

A kutatók egy több mint 6 kilométeres szakaszon gyűjtöttek adatokat, és ezek alapján arra jutottak, hogy a felszín alatti képződmény akár 85-90 méter vastag is lehet. A lerakódások több különböző időszakban keletkezhettek, tehát hosszú ideig formálhatta víz a Mars felszínét.

A Jezero-kráter vizsgált területe nagyjából 3,7 milliárd éves, az új adatok szerint a víz már ennél is korábban, akár 4,2 milliárd évvel ezelőtt is jelen lehetett. Ez jelentősen kitolja azt az időkeretet, amelyben a kutatók szerint élet is kialakulhatott.

A Mars különlegessége, hogy felszíne az évmilliárdok alatt viszonylag érintetlen maradt, így könnyebb jól megőrzött, ősi geológiai nyomokra bukkanni. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók részletesebben rekonstruálják a bolygó múltját.