Egy új, a Föld legrégebbi sivatagában, a chilei Atacama-sivatagban végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy a jelenlegi technológia nem feltétlen képes kiszűrni az élet jeleit még a saját bolygónk felszínén se, nem beszélve a Marsról – írja a ScienceAlert.
A kutatók szerint a már régen elpusztult „mikrobiális sötét anyag" azonosítására való képességünkön van még mit csiszolni, és ezek alapján egy ideig a Marson is el fog kerülni minket az élet. Pláne, ha az a keresett élet több milliárd évvel ezelőtt létezett, amikor a bolygó melegebb és nedvesebb volt, mint ma – tették hozzá.
Az Atacama-sivatagban található egy ősi delta, az úgynevezett Vörös Kő, amely hematitban és iszapkőben gazdag homokot és kőzetet tartalmaz. Geológiai szempontból ez a régió kifejezetten hasonlít a Mars egyes részeire, ezért az asztrobiológusok előszeretettel használják a vörös bolygó modelljeként a helyszínt.
A chilei kutatók a rendelkezésre álló lefejlettebb műszerekkel vizsgálták meg a régió ásványait, és azt találták, hogy a genetikai szekvenciák közel 9 százaléka a „besorolhatatlan" kategóriába esett, míg a fennmaradó szekvenciák 40 százalékát nem lehetett a legmagasabb taxonoknál pontosabban besorolni (a biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját - a szerk.), például rendekbe vagy tartományokba.
A csapat emiatt bizonytalanság miatt új fogalmat alkotott, amit „sötét mikrobiomnak" neveztek el. Ez a kifejezés lényegében azokra a mikroorganizmusokra utal, amelyeket a tudósok genetikai szekvenálással úgy tudnak kimutatni, hogy nem tudják pontosan, mik is azok.
Ez azt jelentheti, hogy az Atacama-sivatagban vett mintákat új, a Földön sehol máshol nem található, kihalt fajok alkothatják, de akár az is lehet, hogy a sötét mikrobiom valójában olyan mikrobafajok reliktumközösségét képviseli, amelyek a távoli múltban a deltavidékben éltek, és amelyeknek a meglévő szekvencia-adatbázisokban nem találhatók kihalt rokonai.
A sivatagi mintákat a kutatók a Marson használt vagy a Marsra szánt tesztkészülékekkel is elemezték, és kiderült: a mikroorganizmusok kimutatása sokkal nagyobb kihívást jelent, a legtöbb esetben pedig korlátozottan vagy egyáltalán nem volt kimutatható.
Pedig tavaly a Perseverance a Marson talált már „ígéretes jeleket" szerves anyagokra, amikor egy ősi folyó deltáján járt, ahogy a Curiosity is észlelt már szerves molekulákra utaló jeleket a marsi homokban és kiszáradt iszapban egyaránt.
Ugyanakkor hiába voltak ezek ígéretes felfedezések, a szerves anyagok nem egyenlőek az élettel, és még mindig nem világos, hogy ezek a molekulák valóban biológiai eredetűek-e.
Ez is érdekelhet: Szerves anyagokat gyűjtött a NASA marsjárója – újabb lehetséges életnyomok a vörös bolygón
A kutatók szerint hiába hasonlóak a Vörös Kő szerves anyagai a Marson találtakkal, a vörös bolygón lévő műszerek képtelenek kimutatni az élet jeleit, ezért talán az egyik legfontosabb dolog lesz a jövőben visszajuttatni a Földre a marsi mintákat, hogy kiderülhessen, létezett-e valaha élet a bolygón.
A NASA egyébként már évek óta tervezi, hogy visszahozza ezeket, de ehhez egy Mars-misszióra lenne szükség, ami várhatóan 2040 körül lesz csak terítéken.
