Ott keletkezett vagy itt, a Földön? Minden lehetőség lenyűgöző.
A korai Marson is bőségesen megvolt minden olyan alapanyag, amely a földi élethez szükséges, beleértve a sűrű légkört és a felszínen lévő folyékony vizet. Bár a Mars ma már nem úgy tűnik, mintha hemzsegne az élettől,akadnak bizonyítékok, rá, hogy akár még ma is lehet élet a Marson. Ha a bizonyítékok teljes sorát nézzük - mindazt, amit a Marsról eddig megtudtunk -, öt lehetőség van a vörös bolygón lévő élet történetére. Lehet, hogy egy örökké kopár világ volt. Lehet egy olyan világ, ahol az élet egy ideig virágzott, de aztán zsákutcába jutott. Lehet, hogy ma is van rajta élet. Lehet, hogy a földi élet már korán beültette. Vagy csak olyan földi élőlények élnek rajta, amelyek az űrkorszak kezdete óta jutottak el oda. Nézzük ezeket a lehetőségeket sorban.
A Marson soha nem volt élet
Annak ellenére, hogy ugyanazok a nyersanyagok állnak rendelkezésre, mint a korai Földön, és hasonló, nedves körülmények uralkodnak, az élet kialakulásához szükséges körülmények egyszerűen soha nem jöttek létre a Marson. Az összes geológiai és kémiai folyamat, amely szervetlenül zajlik, mégis megtörtént, de semmi szerves. Aztán valamivel több mint hárommilliárd évvel ezelőtt a Mars légkörét a Nap lecsupaszította, kiszárítva minden folyékony felszíni vizet, és a Mars jelenlegi megjelenéséhez vezetve. Ez a legkonzervatívabb álláspont, de lehetséges, és sokak szemében továbbra is ez az alapfeltevés. Amíg nem érkezik valami nagyon meggyőző bizonyíték, amely határozottan utal a múltbeli vagy jelenlegi életre a Marson, addig valószínűleg ez marad a vezető hipotézis.
A Marson is volt élet a korai időkben, de az kihalt
Ez a forgatókönyv sok szempontból ugyanolyan meggyőző, mint az előző. Nagyon könnyű elképzelni, hogy kialakulhatott élet Marson. Elvégre a légkör a korai Földéhez hasonló vastagságú, található stabil, folyékony víz a felszínén, gazdag geológiai változatosságú kontinensekkel rendelkezik, vannak vulkánok és mágneses mező, továbbá a nap hossza a miénkhez hasonló és a hőmérséklet csak alig hűvösebb, mint ma a Földön. Sokak számára szinte elképzelhetetlen, hogy ezek a körülmények - több mint egymilliárd év elteltével - ne vezethetnének élethez, tekintve, hogy az élet a Földön legfeljebb néhány százmillió évvel a kialakulása után keletkezett. A marsi légkör elvesztése azonban mélyreható hatással volt a bolygóra, és a marsi élet teljes kihalásához vezethetett volna. A Mars üledékes kőzetébe fúrva és megkövesedett életformák, vagy akár metamorfizált, szénben gazdag zárványok után kutatva potenciálisan felfedezhetnénk a szükséges bizonyítékokat ennek a forgatókönyvnek az igazolására.
A Marson volt korai élet, sőt még ma is akad a felszín alatt
Ez a legoptimistább, de tudományosan még mindig életképes elképzelés a marsi életről. Lehet, hogy az élet már korán megjelent, és amikor a Mars elvesztette légkörét, néhány extremofil egyfajta fagyott, felfüggesztett életmódú állapotban maradt. Amikor a megfelelő körülmények kialakultak - talán a föld alatt, ahol időnként folyékony víz folyhat -, ez az élet felébredt, és elkezdte ellátni kritikus biológiai funkcióit. Ha ez a helyzet, akkor a Mars felszíne alatt még mindig találhatók élőlények, talán a sekély homokban, mindössze néhány méterrel vagy akár csak néhány centivel az űrhajók alatt. Valószínűleg csak egysejtű életről beszélünk, amely talán még az eukarióta sejtek komplexitását sem éri el, de az élet a Földön kívüli bármely más világon még mindig forradalmi jelentőségű lenne a tudomány számára. A NASA 2020. július 30-án sikeresen felbocsátott Perseverance rovere kritikus talajmintákat fog gyűjteni, hogy megpróbálja tesztelni ezt a hipotetikus forgatókönyvet, bár ezzel kapcsolatban még nem jelentettek be eredményeket.
A Marson nem volt élet, de lett a Földnek köszönhetően
65 millió évvel ezelőtt egy nagyon nagy, gyorsan mozgó égitest becsapódott a Földbe, létrehozva a Chixulub-krátert, és elég anyagot rúgott fel ahhoz, hogy törmelékfelhő borítsa be a Földet, ami a Föld történetének ötödik nagy tömeges kihalásához vezetett. És mint sok más hatalmas becsapódás, ez is valószínűleg a Föld apró darabjait röpítette ki az űrbe, ugyanúgy, ahogy a Holdon vagy a Marson becsapódó meteorok szétküldik a meteorokat a Naprendszerben, ahol néhányuk végül a Földön landol. Néhány becsapódás valószínűleg a másik irányba is megy: a Földről származó anyagot más világokra, többek között a Marsra küldi. Ésszerűtlennek tűnik, hogy a földkéreg szerves életben gazdag anyaga egyáltalán ne jusson el a Marsra. Ehelyett nagyon is valószínű, hogy a földi eredetű organizmusok eljutottak a Marsra, és ott kezdtek el szaporodni, akár virágoztak, akár nem. Talán egy nap majd megismerhetjük a marsi élet teljes történetét, és meghatározhatjuk, hogy bármelyiküknek ugyanaz a közös őse, mint akitől minden létező földi élet származik. Ez egy lenyűgöző lehetőség, amit nem könnyű elvetni.
A Marson az űrmisszióink miatt van élet, vagy miatta halt ki
Talán a Mars valóban egy kopár, élettelen bolygó volt - legalábbis évmilliárdokig - az űrkorszak hajnaláig. Talán az űrből szállított, nem 100%-ban fertőtlenített vagy sterilizált anyagok landoltak a Mars felszínén, és potyautasként magukkal hozták a modern földi organizmusokat. Ez az asztrobiológusok végső rémálma: hogy egy másik világ életének lenyűgöző története felfedezésre vár, de mi a saját organizmusainkkal szennyezzük be, mielőtt valaha is megismerhetnénk az élet valódi történetét azon a világon. Nemrégiben a 2018-ban indított Tesla Roadster sem volt megfelelően fertőtlenítve, és egy idegen világ biológiai szennyeződésének kockázatát jelentheti. A legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy a Marson túlélő egyszerű, marsi eredetű élet volt, de megérkezett a földi élet, és felülmúlta azt, gyors kihalásba kergetve azt. Ez a nagyon is valós, egészséges félelem az oka annak, hogy biológiai szempontból gyakran olyan konzervatívak vagyunk, amikor más bolygókat és idegen világokat fedezünk fel.
(Forrás: BigThink)
