Miért vagyunk itt? Mi az életünk célja? Ez a kérdés valószínűleg mindenkinek eszébe jutott már legalább egyszer. Olykor dühösen, máskor valóban érdeklődve, de mindannyian eltöprengtünk már rajta. Öt elmélet erre szeretne választ adni, kérdés, vajon melyik talál be nálad!
Hedonizmus
A hedonizmus mostanában sokszor egy divatos, felvett szerep, amit sokan félreértelmeznek Például így: „Imádok piálni, és amúgy is kit érdekel, ha elkések a munkából, a lényeg, hogy jól érezzem magam, hiszen hedonista vagyok. Megtehetem." Ez persze nem egészen így van, annak ellenére sem, hogy a modern értelemben az élvezetek hajszolását jelenti a kifejezés.
Az ókori görög filozófiai irányzatot követők, a hedonisták úgy vélik, hogy az öröm és a boldogság önmagában értékes, a fájdalom és a szomorúság pedig értéktelen. Az élet értelmével kapcsolatos érvelésük a következő: nem kellene-e úgy élnünk az életünket, hogy minél boldogabbak és elégedettebbek legyünk?
Jelen állás szerint csak rövid ideig vagyunk a Földön, és sajnos bármelyik pillanatban meghalhatunk. Bár sokan hisznek abban, hogy létezik túlvilág, nincs rá garancia. Ezért nem kellene megpróbálnunk minél több kellemes élményt szereznünk? Miért ne ehetnénk a legjobb ételeket, élvezhetnénk a legfinomabb italokat, szerelmeskedhetnénk a kedvesünkkel? A hedonizmus tehát az élvezetekre koncentrál, követőik pedig e szerint igyekeznek teljesíteni földi létüket.
Olvasd el ezt is! Albert Camus gondolatai az élet elfogadásáról
Sztoicizmus
A sztoicizmus egy filozófiai iskola, ami szintén az ókori Görögországig nyúlik vissza, és amelyet a Kitioni Zénón tanított. A sztoicizmus a belső béke megtalálásáról szól, mert ez az a valami, ami megingathatatlan. Más dolgok könnyen megváltoznak: például a bankszámlánkon található összeg, a karrierünk iránya, családunkban történhetnek tragédiák. Ezek pedig olyan külső erők, amit nem tudunk irányítani. Viszont azt igen, ami bennünk zajlik.
A sztoicizmus a destruktív érzelmek és viselkedésmódok legyőzéséről is szól, hogy elérjük a belső nyugalmat. Ez nem az érzések kioltását jelenti, hanem azok átalakítását az ész és a tiszta ítélőképesség segítségével.
Egyes sztoikusok továbbfejlesztették Zénón elméleteit, és úgy vélik, hogy az életben való aktív részvétel az élet értelmének egyik főeleme. Az életben való aktív részvétel magában foglalja a munkát és az élet követelményeinek való megfelelést. Ha például állandóan aludnál, nem élnél. A sztoicizmus lényegében az önuralomról és az életben való aktív részvételről szól, hiszen ezáltal megtalálod a belső békét, és megszabadulsz a szenvedéstől.
Egzisztencializmus
Kierkegaard 1902-ben.
commons.wikimedia.orgSøren Kierkegaard dán filozófus volt az első egzisztencialista filozófus, aki szerint az élet nem más, mint a saját magunk által hozott döntések sorozata. Ezeket a döntéseket senki más nem hozza meg, és ezek adnak értelmet az életünknek.
Alapvetően nekünk kell meghatározni az életünk értelmét a szabad akarat, a döntéseink és a személyes felelősségünk segítségével. Emellett ezeket a döntéseket a törvényektől, etikai szabályoktól és hagyományoktól függetlenül kell meghoznunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek következmények, mert nyilvánvalóan vannak.
Az egzisztencializmus arról szól, hogy eldöntsd, mit akarsz kezdeni az életeddel, és hogyan találod meg az értelmet, de fel kell készülni a következményekre.
Fizika
Jeremy England, az MIT adjunktusa szerint az életnek nem kellene olyan meglepőnek lennie. Elmélete szerint a tárgyak, mint a sziklák, növények és állatok, energiát vesznek fel és vezetnek le.
Amikor az atomokat energia éri, például a Napból vagy egy kémiai anyagból, és hőfürdő veszi körül őket, például egy óceán vagy légkör (mint a Földön uralkodó körülmények), az atomok átrendeződnek, hogy jobban eloszlassák az energiát. Bizonyos körülmények között ez az újrarendeződés vezet az élethez.
A Földön ezek az atomok egyetlen sejtté szerveződtek, és körülbelül 3,5 milliárd évvel ezelőtt elkezdtek fejlődni, és végül szétágazva különféle fajokká alakultak a Földön. Szóval ennyi. Azért vagyunk itt, mert az életnek valamikor, valamiért meg kellett történnie.
Ez kissé hervasztó? Hát a racionalitás már csak ilyen.
Ez is érdekelhet: Autentikus élet? ─ A hitelességről, és ami mögötte van
Projektek
Susan Wolf az Észak-Karolinai Egyetem filozófiaprofesszora egy igazán érdekes nézőpontot képvisel az élet értelméről.
Wolfe esszéjében kifejti, hogy a „van-e értelme a létezésünknek-kérdésre" csak két lehetséges válasz létezik. Vagy van Isten vagy istenek, akik valamilyen okból teremtettek minket, vagy nincs Isten és istenek, ezért a létezésünk véletlenszerű, és nincs célja. Ettől függetlenül nem gondolja, hogy az egyéni életnek nincs értelme.
Az esszé egyik korai érve az, hogy a boldogság nem fontos szempont az élet értelmének szempontjából. Olyan emberekre mutat rá, mint Albert Einstein, Teréz anya és Mahatma Gandhi, akik nem éltek kicsattanóan boldog életet, de azt állítani, hogy életük értelmetlen volt, súlyosan sértő állítás lenne és teljes abszurdum. Ennek szöges ellentéte az, ha valaki, aki egész nap otthon ül, sört iszik és tévét néz, lehet, hogy boldog, de az életének nincs konkrét értelme.
Wolf elmélete szerint az értelmes élethez az kell, hogy aktívan részt vegyünk egy vagy több pozitív értékű projektben, és a projekteknek sikeresnek kell lenniük.
Mit jelent ez pontosan? Nos, az, hogy aktívan részt vegyünk, elég egyértelműnek kell lennie, de mik azok a pozitív projektek? Ez a kifejezés szándékosan nem konkrét, mert az érték mindenki számára mást jelent. Ha például valaki utálja a sportot, nem biztos, hogy látja az értékét annak, ha valaki élsportolónak készül. Hasonlóképpen, ha nem olvasol könyveket, nem biztos, hogy látod az értékét annak, ha valaki egy regényt szeretne írni. Továbbá a pozitív érték nem jelenti azt, hogy erkölcsösnek kell lennie, és nem is feltétlenül kell, hogy jobbá tegyük embertársaink életét.
Az elméletének másik fő része, hogy legalább egy kicsit sikeresnek kell lenni a saját projektünkben. Példaként említ egy tudóst, aki egész életében egyetlen projekten dolgozik. Aztán egy héttel azelőtt, hogy publikálni készül, egy másik tudós közzéteszi ugyanazokat az eredményeket, amelyeket ők egymástól függetlenül fedeztek fel. Az ő élete sajnos értelmetlen lenne ezáltal. Ezért fontos, hogy több értékes projektekben is résztvegyünk, ahelyett, hogy csak a minket boldoggá tevő dolgokat hajszolnánk.
