Szerves anyagokat gyűjtött a NASA marsjárója – újabb lehetséges életnyomok a vörös bolygón

Az elmúlt hónapokban a Perseverance egy ősi folyó deltájának maradványait kutatta a Mars Jezero-kráterében, amely évmilliárdokkal ezelőtt egy nagy tónak adott otthont. A delta jelenléte az egyik fő oka annak, hogy a NASA a Jezeróra küldte az autó méretű rovert, a helyszín pedig eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket a missziócsapat tagjai szerint.

A Perseverance július eleje óta négy mintát gyűjtött a deltaképződményből, olyan kőzetekből, melyek a Földhöz hasonló organizmusokat tarthattak fenn a régmúltban – adja hírül a space.com.

Az általunk vizsgált sziklák az eddigi küldetés során tapasztalt legmagasabb koncentrációban tartalmaznak szerves anyagot. A szerves molekulák pedig az élet építőkövei

− mondta Ken Farley, a Perseverance projekt kutatója, a pasadenai California Institute of Technology munkatársa a szeptember 15-i sajtótájékoztatón.

Az egyik deltaképződmény egy 0,9 méter széles kőzet, melyet a csapat Wildcat Ridge-nek nevez. A Wildcat egy finomszemcsés iszapkő, mely valószínűleg a Jezero ősi tavának alján képződött. A Perseverance SHERLOC műszere szerint a kőzet tele van szerves anyagokkal, amelyek térbeli kapcsolatban állnak a szulfátoknak nevezett kéntartalmú ásványokkal.

Ez az összefüggés arra utal, hogy amikor a tó elpárolgott, mind a szulfátok, mind a szerves anyagok lerakódtak és koncentrálódtak ezen a területen. A Földön a szerves anyagokat tartalmazó szulfátlerakódásokat bioszignatúráknak nevezzük

− mondta Sunanda Sharma, a NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratoryjának munkatársa a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Farley és Sharma hangsúlyozta, hogy ezek a marsi vegyületek nem tekinthetők bioszignatúráknak. A szerves anyagokat tisztán geológiai folyamatok is létrehozhatják, és a Perseverance által eddig gyűjtött adatok nem árulnak el eleget az eredet forgatókönyvéről ahhoz, hogy döntést hozhassunk.

Ha minden a tervek szerint halad, a Perseverance által gyűjtött mintákat már 2033-ban egy közös NASA-Európai Űrügynökség (ESA) kampány keretében visszahozzák a Földre. Amint a minták megérkeznek, a tudósok különböző műszerekkel vizsgálhatják majd meg őket.

A Perseverance 43 mintacsövet visz magával, amelyek közül 15-öt már lezártak. Tizenkettő fúrt kőzetmagokat tartalmaz, egy légköri mintát, kettő pedig „tanúcső". A misszió csapata a tanúcsövek segítségével fogja meghatározni, hogy a Mars-mintákban lévő anyagok közül melyek lehetnek a Földről származó szennyező anyagok − ha vannak ilyenek.

A minták visszahozatalának terve szerint az ESA által biztosított Earth Return Orbiter (ERO) és a NASA által épített leszállóegység 2027 végén, illetve 2028 elején indul a Marsra. A Perseverance mintái a leszállóegység által szállított rakéta fedélzetén indulnak el a Mars felszínéről, majd az ERO a Mars körüli pályán elkapja a mintákat, és visszahozza őket a Földre.

A NASA-nak azonban van egy tartalék terve is. A Perseverance két mintát gyűjt minden egyes kőzetből, egyet a fedélzeten tart, a másikat a Jezero talaján lévő „raktárban" tárolja. Így ha nem sikerülne az átadás, a visszatérő leszállóegység két helikopter segítségével egyenként is begyűjtheti a csöveket.

Az első mintagyűjtő raktár lehetséges helye már meg is van − a Jezero szép, lapos része, amely biztonságos leszállóhely lenne a leszállóegység számára. Október 19-én a csapat tagjai egy „mehet / nem mehet" megbeszélést tartanak. Amennyiben a döntés a „mehet", a Perseverance 10-11 mintacsövet fog a helyszínen elhelyezni, ami körülbelül két hónapig fog tartani.