Az elmúlt hetekben különösen nagy figyelmet kapott a 2024 YR4 névre keresztelt kisbolygó, ami 2032 decemberében rendkívül közel kerül majd a Földhöz. Hogy becsapódik-e, egyelőre nem lehet tudni: a kezdeti számítások viszonylag magas valószínűséget jósoltak a pusztító eseménynek, de a NASA legújabb közleménye szerint az ütközés esélye szinte egyenlő a nullával. A bolygónk történetének azonban fontos és megkerülhetetlen részei az aszteroidák, melyek a Naprendszer kezdeti időszakában több alkalommal majdnem teljesen kipusztították, de volt, amikor segítették az életet a Földön.
Theia – 4,5 milliárd évvel ezelőtt
A Naprendszerünk nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőtt született meg, de ekkor még egyáltalán nem hasonlított arra, ahogy ma ismerjük. A bolygók közti gravitációs erők még nem alakultak ki teljesen, miközben folyamatosan aszteroidák bombázták az összes égitest felszínét. Ez történt a Földdel is, amikor 4,5 milliárd évvel ezelőtt összeütközött velünk egy nagyjából akkora kisbolygó, mint a Mars.
Ez is érdekelhet! A tudósok sem értik: furcsa rádiójeleket fogtak be egy halott galaxisból
A becsapódáskor felszabadult energia hatalmas volt – jelen tudásunk szerint ugyanis ez volt minden idők legnagyobb objektuma, ami a Föld légterébe lépett.
A Theia nevű kisbolygó becsapódása során alakult ki a Hold
Fotó: Shutterstock
A pusztítás mértéke felfoghatatlan volt, de két dolgot nyertünk a katasztrofális karambollal: a Holdat és a földi életet.
Tudósok szerint ugyanis a Theia névre keresztelt aszteroida becsapódása után elképesztő mennyiségű kőzet robbant ki az űrbe, majd egy törmelékgyűrű keletkezett a Föld körül, ami a gravitáció hatására összeolvadt. Érdekesség, de ekkor a Hold még sokkal közelebb volt a Földhöz, mint ma: nagyjából 24 ezer kilométerre. Az idő múlásával aztán a gravitáció hatására a kísérőbolygónk folyamatosan távolodott tőlünk, és a mai napig évente pár centivel távolabb kerül.
A becsapódás emellett jelentősen kiigazította bolygónk dőlésszögét, ami döntő szerepet játszott a Föld éghajlatának és árapályának szabályozásában – kulcsfontosságú tényezők, amelyek végül megteremtették az élet kialakulásához szükséges feltételeket.
S2 – 3,6 milliárd évvel ezelőtt
Az aszteroidabecsapódásokat sokan pusztító, gyilkos eseményként képzelik el, annak ellenére, hogy sok esetben ezek jelentősen hozzájárultak az élet kialakulásához a Földön
– idézi a History Nadja Drabon tudóst.
Ez történt akkor is, amikor
3,6 milliárd évvel ezelőtt becsapódott az S2 névre keresztelt aszteroida, ami a tudósok szerint nagyjából négyszer akkora volt, mint a Mount Everest.
A portál információi szerint az S2 Dél-Afrika partjainál csapódott az óceánba, ahol hatalmas változásokat idézett elő. Egyrészt rengeteg, már élő mikroorganizmust pusztított el, cserébe viszont jelentős mennyiségű foszfort juttatott a vízbe, ami segített a későbbi tengeri fajok kialakulásában.
Ráadásul a becsapódás során óriási cunamik alakultak ki a bolygón, ami felkavarta az óceánok alját, ezzel felszínre hozva azokat az organizmusokat, melyek hozzájárultak az élet ugrásszerű fejlődéséhez.
Chicxulub – 66 millió évvel ezelőtt
Minden bizonnyal a Chicxulub nevű aszteroida a legismertebb mindenki számára. A neve ugyan nem közismert, de a hatása igen:
ez volt ugyanis az a kisbolygó, ami elpusztította a földi élet közel 70 százalékát, beleértve a repülni képtelen dinoszauruszok majd' mindegyikét.
Ezt is olvasd el! Nem csak a végzetes meteorbecsapódás lehetett a dinoszauruszok veszte
A Chicxulub a földi élet 70 százalékát teljesen kipusztította
Fotó: Getty Images
A mexikói Yucatán-félsziget közelében becsapódó aszteroida 200 kilométer széles krátert hagyott maga után, ami jól példázza, hogy mekkora lehetett az eredeti kisbolygó az ütközés előtt.
A Chicxulub becsapódása a földkéreg darabjait olyan messzire lökte az űrbe, hogy azok rövid időre elhagyták a légkört, mielőtt visszahullottak volna a Földre. Ezek a kőzetek aztán erdőtüzeket okoztak, valamint
ennek következtében sűrű kén-, korom- és porfelhő borította be a légkört, ami hosszú ideig tartó sötétséget és fagyos időjárást eredményezett.
A tudósok szerint a Chicxulub az előbb említett S2-nél 50-200-szor kisebb energiával csapódott a Földbe, a hatása mégis pusztítóbb volt, hiszen ekkora már fejlett organizmusok éltek a bolygón.
Canyon Diablo meteorit – 50 ezer évvel ezelőtt
Az ötvenezer évvel ezelőtt becsapódott aszteroida az egyik legkülönlegesebb karambol a Föld történetében: a Canyon Diablo névre keresztelt kőzetdarab ugyanis mindössze 46 méter széles lehetett, ennek ellenére az ütközés során annyi energia szabadult fel, mintha 2,5 millió tonna TNT robbant volna a helyszínen.
A Barringer-krátert egy akkora robbanás alakította ki, mintha 2,5 millió tonnányi TNT robbant volna fel
Fotó: Moreau Barringer/Royal Geographical Society via Getty Images
A tudósok számításai alapján az objektum nagyjából 150 ezer tonnás lehetett, főleg vas-nikkelből tevődött össze és 45 000–60 000 km/h sebességgel csapódott be a Földbe, kialakítva a Barringer-krátert. A nevét Daniel Barringer bányamérnökről kapta, aki önjelölt geológusként először vetette fel, hogy az Arizonában található krátert egy aszteroida okozta.
A tunguszkai esemény – 1908
Az 1908-ban, Szibéria felett a légkörbe lépő aszteroida a legnagyobb, amiről az emberiségnek konkrét feljegyzései, adatai és emlékei vannak. A kisbolygó nem csapódott be, ugyanis még a levegőben elégett, ami az emberiség modern történetében az egyik legszerencsésebb fordulat.
Bár a tűzgömb a levegőben a másodperc törtrésze alatt el is tűnt, ez alatt az idő alatt mégis vakítóbb fénnyel világított, mint a Nap. Becsapódási krátert ugyan nem alakított ki, de a korabeli műszerek által készített feljegyzések szerint a robbanás lökéshulláma óriási területen pusztított:
a környezetében lévő összes állat elpusztult, 30 kilométeres körzetben pedig minden fát tövestül tépett ki a helyéről.
Pontosan sosem sikerült megállapítani, hogy miféle objektumról lehetett szó, de a szakértők szerint minden bizonnyal egy üstökös leszakadt darabja robbant fel a Föld légkörében.
Még több érdekesség! Sci-fi a valóságban: Kína egy aszteroida felrobbantására készül
A cseljabinszki meteor – 2013
2013. feburár 15-én a hajnali órákban robbant fel egy úgynevezett bolida az oroszországi Cseljabinszk felett. A bolidák olyan meteoritok, melyek a légkörbe érve hangrobbanással együtt semmisülnek meg. Ez annyit jelent, hogy a cseljabinszki meteor átlépte a hangsebesség határát.
A 17 méter átmérőjű, 10 ezer tonnás kőzetdarab valódi veszélyét az jelentette, hogy a Föld felszínéhez rendkívül közel, mindössze 30 kilométeres magasságban semmisült meg.
