Egy új nyelv tanulásakor könnyen az a benyomásunk támadhat, hogy az anyanyelvi beszélők sokkal gyorsabban formálják a mondatokat, mint ahogy azt az agyunk feldolgozza. Ez azonban nem feltétlenül a gyenge nyelvtudásunk vagy a nyelvi relativizmusunk miatt van – egyes nyelvek valóban „gyorsabbak" lehetnek.
Természetesen a beszéd sebessége személyenként eltérő lehet. Vannak, akik csak lassan beszélnek, míg mások úgy ontják magukból a szavakat, mint egy gépfegyver. Hasonlóképpen, a legtöbb ember a beszédtempót is változtatja a környezettől vagy éppen a hangulattól függően.
Az egyik legelterjedtebb módszer egy nyelv sebességének vizsgálatára a másodpercenkénti szótagszám. Számos nyelvészeti tanulmány vizsgálta ezt a mérőszámot, és sokan ugyanarra a következtetésre jutottak: a japán a leggyorsabb nyelv.
Ez is érdekelhet: Egy 350 ember által beszélt új nyelv fejlődött ki Ausztráliában
A Lyoni Egyetem kutatóinak 2011-es tanulmánya hét különböző nyelvet vizsgált, és a másodpercenkénti szótagszámuk alapján rangsorolta őket. Az első helyen a japán végzett 7,84 szótag/másodperc értékkel, majd a spanyol (7,82 szótag/másodperc), a francia (7,18), az olasz (6,99), az angol (6,19), a német (5,97) és a mandarin (5,18) következett – írja az IFLScience.
Érdekes módon egy nyelv érzékelt sebessége is összefügghet azzal, hogy mennyi információt képes kódolni.
A Lyoni Egyetem egy másik, 2019-es kutatása 17 különböző európai és ázsiai nyelvet vizsgált az egy szótagra jutó információ szempontjából. Bár a japán nyelvet látszólag gyorsan beszélik, nem sok információt pakol a szótagokra.
Meggyőző bizonyítékot találtunk arra, hogy egyes nyelveket miért beszélik gyorsabban. Kiderült, hogy az információkönnyű nyelveket gyorsabban beszélik, mint az információdús nyelveket, ami a mintánkban szereplő összes nyelv esetében körülbelül 39 bit/másodperc sebességgel egyenlítődik ki
– tette hozzá Dr. François Pellegrino, a tanulmány vezető szerzője.
Ezeket a megállapításokat azonban nem szabad elhamarkodottan kezelni. Sokan nem értenek egyet azzal, hogy szilárd adatok támasztják alá azt az állítást, hogy a különböző nyelvek és dialektusok között jelentős tempóbeli különbségek vannak.
Egy régebbi, 1960-as évekbeli tanulmány hat japán és hat amerikai-angol ember beszédsebességét hasonlította össze, és arra a következtetésre jutott, hogy
a két csoport között nem volt jelentős különbség a beszédsebességben.
Olvasd el ezt is! Az emberi nyelv létrejöttét a Homo erectus döntése okozhatta
Azt is fontos megjegyezni, hogy a nyelvészeti tanulmányok közül sokan az európai és kelet-ázsiai nyelvekre összpontosítottak, és figyelmen kívül hagyták a világban létező több ezer más, változatos nyelvet. Bár igaz, hogy a világ népességének csaknem fele mindössze tíz nyelv valamelyikét beszéli anyanyelvként, mégis rengeteg olyan különös és csodálatos nyelv létezik, amelyek valószínűleg minden feltételezésnek ellentmondanak.
