2022 végére több mint 650 millió koronavírus-fertőzést jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek. A tudományos közösség arra összpontosít, hogy megértse a betegség fizikai és mentális egészségünkre, valamint agyműködésünkre gyakorolt hatását.
A világjárvány korai szakaszában az alváskutatók feltérképezték, hogy hogyan változtak az alvási szokásaink. A fő megállapítás az volt, hogy a lezárás alatt többet aludtunk, de az alvás minősége rosszabb volt.
Most az adatok második hulláma kezd magyarázatot adni arra, hogy a koronavírus fertőzés hogyan befolyásolja az alvásunkat, sőt, még az álmainkba is behatol. A legfrissebb metaanalízis szerint a fertőzöttek 52 százalékánál a fertőzés során alvászavarok jelentkeznek, leginkább álmatlanság.
Ez is érdekelhet: Egyszerű trükk az alvásminőség javításához
Aggasztó, hogy az alvászavarok néha még a fertőzésből való felépülés után is fennállnak. Egy Kínában végzett tanulmány szerint a koronavírussal kórházba került emberek 26 százalékánál két héttel a hazabocsátás után álmatlanság tünetei jelentkeztek. Egy amerikai tanulmány pedig azt mutatta, hogy a vírussal fertőzött emberek nagyobb valószínűséggel szenvedtek alvászavaroktól, mint azok, akik soha nem fertőződtek meg.
Bár a legtöbb ember gyorsan felépül a betegségből, egyeseknél a tünetek hosszabb távon is fennállnak, ők valószínűséggel tartós alvászavarokkal is küzdenek. Egy 2021-es tanulmány több mint 3000 ilyen személyt vizsgált meg. A résztvevők csaknem 80 százaléka számolt be alvásproblémákról, leggyakrabban álmatlanságról.
A mélyalvás elvesztése különösen aggasztó, mivel ez az alvástípus csökkenti a fáradtságérzetet, és erősíti a koncentrációt és a memóriát. A mély alvás hiánya részben felelős lehet a fertőzés alatt és után gyakran jelentett „agyi köd" kialakulásáért.
Ha tovább olvasnál: A Covid megváltoztathatta az emberek személyiségét
Fotó: Shutterstock
Számos oka lehet annak, hogy a koronavírus-fertőzés miért vezethet rossz alváshoz. A vírus közvetlen hatást gyakorolhat az agyra, beleértve azokat a területeket, amelyek az ébrenléti és az alvási állapotot szabályozzák. Még nem tudjuk pontosan, hogyan működik ez, de a lehetséges mechanizmusok között szerepelhet, hogy a vírus megfertőzi a központi idegrendszert vagy befolyásolja az agy vérellátását. De a vírus tipikus tünetei közé tartozik a láz, a köhögés és a légzési nehézségek, melyek szintén zavarják az alvást.
Mi a helyzet az álmainkkal?
Az International COVID-19 Sleep Study, egy globális kutatási projekt, amelyben 14 ország alváskutatói vesznek részt, nemrégiben tette közzé az álmodással kapcsolatos eredményeit. A tanulmányban fertőzött és nem fertőzött résztvevőket kérdeztek meg álmaikról. Mindkét csoport több álmot látott a világjárvány kezdete után, mint előtte.
A fertőzött résztvevőknek több rémálmuk volt, mint a nem fertőzötteknek, míg a világjárvány előtt nem volt különbség a csoportok között.
Ebben a mentális egészség szerepet játszhat − rossz mentális egészség gyakran jár együtt rémálmokkal. A fertőzött csoportban a szorongás és a depresszió tüneteit is észlelték.
Mit tehetsz az alvászavarok ellen?
Mind a rövid, mind a hosszú távú álmatlanság kezelhető kognitív viselkedésterápiával (CBT). Kevésbé súlyos alvásproblémák esetén az Európai Akadémia olyan ajánlásokat állított össze, amelyeket otthon is elvégezhetünk:
- alakítsunk ki rendszeres alvás-ébrenlét menetrendet
- a stresszt okozó dolgokon történő agyalást korlátozzuk a nap meghatározott időszakaira
- akkor feküdjünk le és keljünk fel, amikor természetes hajlamot érzünk erre
- a stressz és a szorongás érzéseit osszuk meg a családdal és a barátokkal
- csökkentsük a fényhatás okozta alvászavarokat
- mozogjunk rendszeresen a napfényben
- kerüljük a lefekvéshez közeli étkezést
Forrás: Science Alert
