A koronavírus-járvány hatása olyan messze gyűrűzik, hogy egy kutatás szerint megváltoztatta az emberek személyiségét.
Korábban a pszichológusok nem találtak kapcsolatot a kollektív stresszhatások, például földrengések vagy hurrikánok és a személyiségváltozás között. Úgy tűnik azonban, hogy az átélt veszteségek vagy egyszerűen csak a társadalmi elszigeteltség miatti hosszú ideje tartó őrlődés hatással volt ránk.
A fiatalabb felnőttek rosszkedvűbbek, stresszre hajlamosabbak, kevésbé együttműködőek, valamint kevésbé felelősségteljesek lettek
− írják az eredetileg a Plos One című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői, akiket Angelina Sutin professzor (Florida State University College of Medicine) vezetett.
Sutin és munkatársai a világjárvány előtt és alatt különböző időpontokban megismételt, az Understanding America online tanulmányban részt vevő 7109 ember személyiségének értékelését használták fel. A résztvevők egy széles körben használt személyiségtesztet kaptak, amely öt tulajdonságot − neuroticizmus, extraverzió, nyitottság, elfogadhatóság és lelkiismeretesség − mér.
A 18 és 109 év közötti résztvevők a teszteket a járvány előtt, a járvány elején és a járvány későbbi szakaszában is elvégezték, résztvevőnként átlagosan három tesztet.
A világjárvány első szakaszában (2020 márciusa és decembere között) a személyiség viszonylag stabil volt, a neuroticizmusban csak kis mértékű csökkenés volt tapasztalható a világjárvány előtti állapothoz képest.
Ez annak tudható be, hogy a Covid „okot ad" a szorongás érzésének, így az emberek kevésbé okolták a saját hajlamukat − vélekedtek a szerzők.
Fotó: Shutterstock
A tanulmány szerint a neuroticizmus csökkenése a pandémia második felére (2021-2022) eltűnt, és helyébe az extraverzió, a nyitottság, az elfogadás és a lelkiismeretesség csökkenése lépett a pandémia előtti személyiséghez képest. A változások körülbelül egytizednyi standard eltérést jelentettek, ami az egy évtizedes időszak során megfigyelhető ingadozás nagyságának felel meg.
A fiatalabb felnőttek mutatták a legnagyobb változásokat, a legidősebb felnőttek csoportjában pedig nem volt szignifikáns változás a vonásokban.
A szerzők szerint a személyiség általában képlékenyebb a fiatalabb felnőtteknél, és a világjárvány is negatívabb hatással lehetett erre a korcsoportra.
Bár a világjárvány mindenki számára stresszes volt, megzavarta a fiatalabb felnőttkor normatív feladatait, például az iskolát és a munkaerőpiacra való átmenetet, valamint a társasági életet és a kapcsolatok kialakítását. Ez a zavar nagyobb hatással lehetett a fiatalabb felnőttekre, mert ezek a feladatok nagyon fontosak ennek a korcsoportnak
− mondta Sutin.
A kutatók folytatják a kohorsz megfigyelését, hogy kiderítsék, a személyiségváltozások átmeneti vagy tartósabb jellegűek-e.
Érdekes látni ezt az általános hatást, annak ellenére, hogy az egyéneknek egészen másképp kell kezelniük az éppen zajló dolgokat. Az egyik értelmezés az, hogy a normális formáló élmények elmaradása miatt a fejlődés leállt.
- mondta Wiebke Bleidorn professzor, a Zürichi Egyetem pszichológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
Forrás: Guardian
