Egy fiatal lány kék sapkában.

A COVID által a világ lakosságának okozott egészségügyi problémák listáján az egyik legzavarbaejtőbb rendellenesség a fiatal lányok körében elterjedt úgynevezett idiopátiás korai pubertás – a pubertás abnormálisan korai kezdete.


Több tanulmány is kiszúrta, hogy a járvány első hónapjaiban megugrott a szóban forgó rendellenesség száma, ami rávilágíthat a vírus és a korai serdülőkor kiváltó oka közötti lehetséges kapcsolatra.

Most azonban egy tanulmány – amelyet a 60. Európai Gyermekendokrinológiai Társaság római ülésén mutattak be – azt sugallja, hogy ennek talán semmi köze nincs a fertőzéshez.

A kutatók szerint az okoseszközökön való görgetés lehet a hibás.

A törökországi Gazi Egyetem és az Ankara Városi Kórház kutatói 18 éretlen nőstény patkányt tettek ki naponta viszonylag rövid vagy hosszabb ideig a LED-képernyők által túlnyomórészt kibocsátott fényspektrumnak, és megállapították, hogy azok, akiket hosszabb ideig fürösztöttek a kék színű fényben, hamarabb mutatták az érettség jegyeit, mint a többiek.

Megállapítottuk, hogy a kék fénynek való kitettség, amely elegendő a melatoninszint megváltoztatásához, a reproduktív hormonszinteket is képes megváltoztatni, és a pubertás korábbi kezdetét okozza a patkánymodellünkben. Ráadásul minél hosszabb volt az expozíció, annál korábban kezdődött

– mondja Aylin Kilinç Uğurlu endokrinológus és vezető szerző a Gazi Egyetemről.

Bár messze nem egyértelmű az ügy, ez egy olyan megállapítás, amelyet komolyan kell venni, mivel egyre inkább függünk a személyre szabott digitális technológiától.

Statisztikailag a legtöbbünk 12 éves korában kezdi megtapasztalni a pubertás örömeit (és borzalmait), pont a haranggörbe közepén, amely a fiúknál 9 és 14, a lányoknál pedig 8 és 13 év között mozog.

A korai pubertás a lányok esetében a másodlagos nemi jellegek nyolcéves kor előtt megjelenő jeleit takarja. Hogy ez hány lányt érint, azt nehéz biztosan megmondani, mivel az állapot gyakoriságára vonatkozó mérések világszerte jelentősen eltérnek.

A hormonok korai megugrásának okai szintén rejtélyesek. Ha eltekintünk a rákos megbetegedésektől vagy az idegrendszer egyéb rendellenességeitől, akkor a tünetek jó része idiopátiás, ami azt jelenti, hogy nincs nyilvánvaló oka.

Amikor tehát a korai pubertás idiopátiáról beszámoló lányok száma Törökországban a 2019. áprilisi 25-ről 2020 márciusára 58-ra ugrott, a kutatók tanácstalanok voltak, és azt javasolták, hogy a magas kalóriatartalmú ételektől kezdve a világjárványtól való félelemig bármi lehet a hibás.

Az egyik érdekes lehetőség az okoseszközök használatának erőteljes növekedése volt. Pontosabban a telefonjaink és táblagépeink által kibocsátott kék fénynek kitett idő jelentős növekedése.

Mivel napszakos élőlények vagyunk, az evolúció úgy alakította a szervezetünket, hogy az a nappali fény kék árnyalatát az ébrenlét fő idejének, a hajnal, az alkonyat és az este kevésbé vibráló fényét pedig a pihenéshez ideálisnak tekintse.

Ez a kapcsolat olyan mélyen beleivódhatott a működésünkbe, hogy a mintázat bármilyen komolyabb megzavarása mélyreható módon zavarhatja az egészségünket, valószínűleg a melatonin nevű hormon hullámzásának megzavarása révén.

Bár általában úgy tekintünk rá, mint arra a vegyi anyagra, amely segít elaludni este, a melatonin gátlása fejlődésünk egy döntő időszakában azt is jelezheti a szervezetnek, hogy eljött a pubertásra felkészítő hormonok felpörgetésének ideje.

A kutatócsoport patkányokat használva bebizonyította, hogy ez a hipotézis sok mindenre jó lehet.

A napi kétszer annyi kék fénynek kitett nőstény patkányok nem csupán viszonylag fiatalabb korban estek át a pubertáson, mint társaik, hanem alacsonyabb volt a melatoninszintjük és magasabb a reproduktív kémiai jeleket adó ösztradiol és luteinizáló hormonszintjük is.

Ez nem jelenti azt, hogy más tényezők ne játszhatnának fontos szerepet. A pubertás biológiája hihetetlenül összetett, így rengeteg hely marad arra, hogy a legkülönbözőbb hatások alakítsák az emberek serdülőkorának idővonalát.

Mivel ez egy patkányvizsgálat, nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek az eredmények megismétlődnének a gyermekeknél, de ezek az adatok azt sugallják, hogy a kék fénynek való kitettség a pubertás korábbi kezdetének kockázati tényezőjének tekinthető

– mondja Uğurlu.

Forrás: Science Alert

A figyelmetekbe ajánljuk