Tíz éve lépett hatályba a párizsi klímaegyezmény, amelyben az országok vállalták a globális felmelegedés visszafogását. Bár azóta világszerte jelentősen nőttek a megújuló energiára fordított beruházások, az éghajlatváltozás egészségügyi következményei tovább súlyosbodtak. A The Lancet orvosi folyóiratban 2026 októberében közzétett Lancet Countdown-jelentés elkészítésében 146 szakértő vett részt, akik 54 mutató alapján vizsgálták az éghajlatváltozás egészségügyi következményeit. Az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködésben készült elemzés egyik legsúlyosabb megállapítása a hőség okozta halálozást érinti.
Ez statisztikai becslés arról, hány haláleset maradhatott volna el az ember okozta felmelegedés nélkül. A hosszabb távú adatok szintén aggasztóak. 2016 és 2023 között évente átlagosan 540 800 halálesetet hoztak összefüggésbe a hőséggel, amelyek 68 százalékáért a klímaváltozás lehetett felelős. Az előző évtizedben ez az arány még 55 százalék volt.
A tartósan magas hőmérséklet komoly megterhelést jelent az emberi szervezetnek. A hőguta mellett fokozhatja a szív- és érrendszeri, valamint a vesebetegségek kockázatát, az idősek és a krónikus betegek pedig fokozott veszélynek vannak kitéve. A szélsőséges időjárás gazdasági következményei is egyre súlyosabbak. A forróság miatt kieső munkaórák világszerte jelentős veszteségeket okoznak, elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban, ahol a dolgozók rendszeresen hosszú időt töltenek a szabadban.
A helyzetet tovább nehezítik az aszályok és az árvizek. A tartós vízhiány veszélyezteti az élelmiszer-termelést és az ivóvízellátást, míg az áradások növelhetik a fertőző betegségek terjedésének kockázatát. Az egymást erősítő hatások az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszereket sújtják leginkább, írja a Science Alert.
Marina Romanello, a Lancet Countdown ügyvezető igazgatója szerint a tiszta energiára való átállás és az egészségügyi felkészülés már kézzelfogható eredményeket hozott, a fejlődés üteme azonban továbbra sem elegendő. A jelentést készítő szakértők ezért azt sürgetik, hogy az ENSZ és a WHO hivatalosan is ismerje el globális egészségügyi vészhelyzetként a klímaváltozást. Emellett a károsanyag-kibocsátás gyorsabb csökkentését, az egészségügyi rendszerek megerősítését és a legveszélyeztetettebb országok fokozott támogatását szorgalmazzák.
A kutatás egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy a felmelegedés egészségügyi következményei már napjainkban is százezrek életét befolyásolják, a hatékonyabb fellépés pedig egyre sürgetőbbé válik.
Olvasd el ezt is!