Ez az apró állat öli meg a legtöbb embert, és a klímaváltozás is neki kedvez
Míg a legtöbbünk számára a szúnyog csak bosszantó nyári kellemetlenség, sok területen komoly egészségügyi kockázatot jelent. Ráadásul a meleg, párás időjárás egyre több helyen teremti meg számára az ideális életfeltételeket. A Climate Central elemzése szerint az Egyesült Államok számos térségében már most hosszabb a szúnyogoknak kedvező időszak, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
A szúnyogok veszélyfaktora abban rejlik, hogy észrevétlenül terjesztenek különböző betegségeket. Csípésük sokszor csak viszkető kellemetlenségként jelentkezik, bizonyos fajok azonban vírusokat és parazitákat is továbbíthatnak. A klímaváltozás pedig éppen azoknak a feltételeknek kedvez, amelyek között a szúnyogok jól érzik magukat: a melegnek és a párának, amelyek kitolják a rovarok aktív időszakát.
A Climate Central elemzése 1979 és 2022 között vizsgálta a szúnyogok számára kedvező időjárási napok alakulását 242 amerikai helyszínen. A kutatásban „szúnyognapnak” tekintették azokat a napokat, amikor az átlagos relatív páratartalom legalább 42 százalék volt, a napi minimum- és maximumhőmérséklet pedig 10 és 35 Celsius-fok közé esett. Ezek azok a körülmények, amelyek a szúnyogok aktivitásának és túlélésének kedveznek.
Az eredmény egyértelmű tendenciát mutatott: a vizsgált helyszínek 71 százalékán nőtt az éves szúnyogoknak kedvező napok száma. Az érintett helyszíneken átlagosan 16 nappal nőtt ez az időszak, vagyis sok településen több mint két héttel tovább tarthat az az időkeret, amikor a szúnyogok aktívak lehetnek.
A jelenség hátterében elsősorban a felmelegedés áll. Ahogy a tavaszi és őszi hónapok enyhébbé válnak, a szúnyogok korábban jelennek meg, és tovább maradnak aktívak. A melegebb levegő több nedvességet képes megtartani, ami párásabb körülményeket teremt. A viharok, heves esőzések és áradások ráadásul pangó vízfelületeket hagynak maguk után, ezek pedig ideális szaporodóhelyet biztosítanak a lárváknak.
A képlet ugyanakkor nem ilyen egyszerű. A túl magas hőmérséklet ugyanis sem az embernek, sem pedig a szúnyogoknak nem kedvez, ezért egyes déli amerikai területeken csökkent a számukra ideális napok száma.
A vérszívók aktivitását a hőmérséklet, a páratartalom, az esőzés, az aszály, az emberi kitettség, a tájhasználat és a közegészségügyi védekezés együtt alakítja. A betegségek terjedése tehát összetett folyamat, nem vezethető vissza egyetlen időjárási tényezőre.
A szúnyogok által terjesztett betegségek terhe globálisan egyáltalán nem oszlik el egyenletesen. A malária és a dengue-láz a világ népességének jelentős részét veszélyezteti, különösen Afrikában és Ázsiában, ahol a megelőzés és a kezelés hiánya életveszélyessé teheti ezeket a fertőzéseket. Az Egyesült Államokban a szúnyogok által terjesztett betegségek előfordulása alacsonyabb, de a nyugat-nílusi láz így is a leggyakoribb szúnyogokhoz köthető betegségnek számít. Ráadásul a szúnyogok egyre gyakrabban választják az embert táplálékuk forrásának, ugyanis ahogy csökken a biodiverzitás és szorulnak ki az állatfajok, a vérszívók kénytelenek felénk fordulni.
A jövő szempontjából a legfontosabb tanulság az, hogy a klímaváltozás az élővilág apró szereplőinek mozgásterét is átrendezi, köztük olyan fajokét, amelyek közvetlenül érinthetik az emberi egészséget. A szúnyogok számára kedvező napok számának növekedése ezért közegészségügyi figyelmeztetés is.
Ahogy a szezon hosszabbodik, a védekezés szerepe is felértékelődik. A pangó víz megszüntetése, a szúnyogcsípések megelőzése, a helyi járványügyi adatok figyelése és a célzott közegészségügyi intézkedések mind fontosabbá válhatnak. A szúnyog méretre kicsi, de a klímaváltozással együtt egyre nagyobb problémává nőheti ki magát.
Olvasd el ezt is!