A Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) legfrissebb adatai szerint a trópusi Csendes-óceán egyes területein a víz hőmérséklete már 4 Celsius-fokkal haladja meg a megszokott értéket. Ez új rekordnak számít: az eddigi csúcsot 1997 decemberében mérték, amikor a hőmérsékleti eltérés 3,6 Celsius-fok volt.
Az 1997–1998-as El Niño a történelem egyik legsúlyosabb ilyen eseménye volt, amely világszerte jelentős természeti és gazdasági károkat okozott.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) előrejelzése szerint az El Niño októberben és novemberben tovább erősödik, csúcspontját pedig várhatóan decemberben éri el. A jelenség nagy valószínűséggel 2027 elején is fennmarad – írja az IFLScience.
– fogalmazott Celeste Saulo, a szervezet főtitkára.
A WMO adatai alapján a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői térségében a tengerfelszín hőmérsékleti eltérése a júniusi 1,6 Celsius-fokról augusztusra 2,5 Celsius-fokra emelkedett. A szervezet október és december között körülbelül 3,7 Celsius-fokos eltéréssel számol. Bár a japán meteorológiai szolgálat és a WMO előrejelzései némileg különböznek, mindkettő rendkívül erős El Niño-eseményt jelez.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely során a Csendes-óceán középső és keleti, egyenlítői térségében a tengerfelszín a szokásosnál melegebbé válik. A változás azonban nem korlátozódik az óceánra: az El Niño a légköri áramlásokra és a csapadékeloszlásra is hatással van, így a világ egymástól távoli részein is megváltoztathatja az időjárást. Általában hozzájárul a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez, miközben egyes térségekben heves esőzéseket, máshol tartós szárazságot idézhet elő.
Celeste Saulo szerint a jelenség nem új hőt termel, hanem a korábban az óceánban felhalmozódott energiát juttatja a légkörbe. Ezért fordulhat elő, hogy az erős El Niño-évek gyakran a legmelegebb esztendők közé tartoznak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az óceánok eleve rekordközeli hőmérsékletűek, így minden korábbinál több felhalmozott hő állhat rendelkezésre.
Az El Niño általában két-hét évente jelentkezik, a mostani esemény azonban szokatlanul gyors erősödésével is felhívta magára a kutatók figyelmét. A 2026-os évben már több rendkívüli hőmérsékleti rekord született. A meteorológiai adatok szerint 2026 augusztusa globálisan a valaha mért legmelegebb volt, az Egyesült Államok összefüggő területein rekordmeleg szeptembert regisztráltak, az Egyesült Királyságban pedig minden korábbinál forróbb nyarat mértek. Ezekhez a szélsőségekhez az ember okozta klímaváltozás és a természetes éghajlati ingadozások egyaránt hozzájárulhattak, az El Niño pedig valószínűleg szintén fontos szerepet játszott.
A WMO előrejelzése szerint az elkövetkező hónapokban az átlagosnál csapadékosabb időjárás várható többek között Kelet-Afrika szarvának térségében, Közép-Ázsia egyes részein, Kelet-Ázsia partvidékén, Észak-Amerika bizonyos területein és Dél-Amerika délkeleti részén. Ezeken a helyeken megnőhet az áradások, földcsuszamlások és más, heves csapadékhoz kapcsolódó katasztrófák kockázata. Ezzel szemben az indiai szubkontinensen, Közép-Amerika déli részén, a Karib-térség egyes országaiban és Dél-Amerika északnyugati területein szárazabb körülmények alakulhatnak ki. Ez fokozhatja az aszályok és az erdőtüzek veszélyét.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az El Niño hatásai régiónként eltérőek, és az előrejelzések nem jelentik azt, hogy minden felsorolt térségben biztosan bekövetkeznek a szélsőséges események. A mostani adatok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a 2026-os szuper El Niño következményei még korántsem értek véget. Amennyiben az előrejelzések beigazolódnak, a jelenség legsúlyosabb időszaka még előttünk állhat.
Az El Niño Európa időjárására is hatással lehet, bár a következmények jóval nehezebben jelezhetők előre, mint a Csendes-óceán térségében. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) korábbi megfigyelései szerint az El Niño-években januárban és februárban nő a hidegebb időjárás valószínűsége, a tél első felében azonban akár ezzel ellentétes hatások is jelentkezhetnek. Közép-Európában, így Magyarországon ennél is bizonytalanabb a helyzet, mivel a téli hőmérsékletet és a csapadék mennyiségét az Atlanti-óceán feletti légköri áramlások és más éghajlati tényezők is jelentősen befolyásolják. Egyelőre tehát nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az idei rendkívül erős El Niño különösen hideg, havas vagy éppen enyhe telet hoz hazánkba.
Olvasd el ezt is!