Saját időjárása és esőerdeje van a világ legnagyobb barlangjának
A felgyorsult hétköznapok, az állandó értesítések és a végeláthatatlan zaj közepette sokak fejében megfordulhat, milyen jó lenne egyszerűen beköltözni egy barlangba, és kizárni a külvilágot. A vietnámi Sơn Đoòng erre meglepően jó választás lenne: saját folyója, felhői, mikroklímája és esőerdeje is van. Kilenc kilométeres járataiban több tíz méteres fák nőnek, hatalmas termeiben pedig egy negyvenemeletes épület is elférne.
A világ legnagyobb ismert természetes barlangjárata Vietnám középső részén, a Phong Nha–Kẻ Bàng Nemzeti Park alatt húzódik. A mintegy kilenc kilométer hosszú Sơn Đoòng egyes szakaszai csaknem kétszáz méter magasak és több mint százötven méter szélesek. Feltárt járatainak becsült térfogata 38,5 millió köbméter, így jó ideje a világ legnagyobb ismert barlangjaként tartják számon.
A barlangot egy föld alatti folyó alakította ki, amely évmilliókon át oldotta és koptatta a mészkövet. A folyamatot a kőzet repedései és a térség tektonikus mozgásai is segítették: a víz ezeken keresztül egyre mélyebbre jutott, majd lassan kitágította a járatokat. A barlang egyik legnagyobb sztalagmitja (állócseppkő) mintegy nyolcvan méter magas, kialakulásához pedig több százezer évre volt szükség.
A Sơn Đoòng különlegessége azonban nem kizárólag a méreteiben rejlik. A mennyezet két helyen is beomlott, így a napfény mélyen a barlang belsejébe is eljut. A fény, az állandó nedvesség és a tápanyagban gazdag talaj együtt egy különleges föld alatti esőerdőt hozott létre. Egyes fák negyven-ötven méter magasra is megnőnek, körülöttük pedig több száz méter magas mészkőfalak emelkednek.
A világosabb részeken meglepően gazdag élővilág alakult ki. Több mint kétszáz növényfajt, valamint számos állatfajt figyeltek meg a barlangban és annak dolináiban. A sötétebb járatokban vak halak és tücskök alkalmazkodtak a teljes sötétséghez, az erdős részeken pedig rovarok, kígyók, százlábúak, sőt majmok is előfordulnak. A Sơn Đoòng sajátos mikroklímájának egyik leglátványosabb jelensége, hogy a barlang belsejében köd és felhőszerű képződmények is kialakulhatnak. A felszín és a föld alatti terek közötti hőmérséklet-különbség, valamint a magas páratartalom olyan körülményeket teremt, amelyek ritkán figyelhetők meg más barlangokban.
A geológusok számára is igazi különlegesség a helyszín. A barlangban ritka barlangi gyöngyök találhatók, amelyek apró szemcsék köré lerakódó ásványrétegekből épülnek fel, egyes példányaik pedig egy teniszlabda méretét is elérhetik. Ugyancsak figyelemre méltók a fitokarsztképződmények: a kőzet felszínén élő mikroorganizmusok oldják a mészkövet, így apró, a fény felé mutató nyúlványok alakulnak ki. A barlang bejáratát egy helyi férfi már 1990-ben felfedezte, jelentőségére azonban csak 2009-ben derült fény, amikor egy brit–vietnámi expedíció részletesen feltérképezte a járatokat. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a Sơn Đoòng minden ismert természetes barlangot felülmúl méreteivel.
Olvasd el ezt is!