Ha az épület történetére vagyunk kíváncsiak, akkor egészen a második világháború utáni Magyarország lakáshelyzetéig kell visszatekintenünk. A városok népessége rohamosan növekedett, miközben komoly lakáshiány alakult ki, ezért az 1960-as évektől sorra kezdtek épülni a nagyméretű lakótelepek. Az előre gyártott panelek segítségével rövid idő alatt rengeteg otthont lehetett létrehozni, és Óbuda lett az egyik leglátványosabban átalakuló budapesti városrész.
A Szőlő utcai óriást 1970-ben adták át. A 315 méteren húzódó épület 15 lépcsőházzal rendelkezett, melyekben összesen 886 lakást alakítottak ki. Volt idő, mikor csaknem háromezer ember lakott itt, vagyis az épület népessége egy kisebb magyar településével vetekedett. Innen ered a ma is gyakran használt Faluház elnevezés.
A lakásokban volt központi fűtés, meleg víz és saját fürdőszoba, a konyhákba pedig beépített bútorok kerültek. Ami ma természetes felszereltségnek számít, az az 1970-es évek elején rengeteg család számára jelentős életminőség-javulást hozott.
A Faluház ráadásul egy jóval nagyobb városfejlesztési terv része volt. Környezetébe irodákat, oktatási intézményeket, éttermeket és közösségi tereket terveztek, amelyekkel új központot alakítottak volna ki Óbudán. Az elképzeléseknek végül csak egy része valósult meg. Ezek közé tartozott az 1976-ban megnyitott Flórián Üzletközpont, miközben a Faluház előtti terület nagyrészt szabadon maradt.
2009 egy újabb jelentős fordulatot hozott az épület életébe. Az energetikai korszerűsítés során leszigetelték a homlokzatot és a tetőt, nyílászárókat cseréltek, a ház tetejére pedig 125 napkollektort telepítettek. A több mint 1500 négyzetméternyi rendszer a melegvíz-szükséglet nagyjából felét képes fedezni.
Ekkor tűnt el a korábbi szürke panelhomlokzat is. Helyére kékes és zöldes árnyalatok kerültek, amelyek Óbuda hajdani szőlőtermesztésére utalnak. A hatalmas épület így ma már messziről felismerhető, méretei pedig több mint fél évszázaddal az átadása után is szokatlannak számítanak.
(Drive)
Olvasd el ezt is!