Egy spanyol apa közel harminc éven át építette ezt a mesekastélyt a lányának
Színes tornyok emelkednek a vidéki táj fölé, a falakon kerámiadarabok csillognak, az ablakok pedig óriási virágok közepéből néznek a kertre. Az ember azt hinné, egy különösen szabad és bohém építész álmodta meg a házat, pedig az egész egy kislány egyszerű kívánságával kezdődött. Olyan nyaralót szeretett volna, amely egyáltalán nem hasonlít a többihez.
Spanyolország délnyugati részén, Extremadura régiójában, Los Santos de Maimona határában áll az El Capricho de Cotrina, vagyis Cotrina szeszélye. A mesekastélynak tűnő épület valójában családi nyaralónak készült, létrejöttét pedig nem egy neves építésziroda, hanem Francisco González Gragera kőműves és márványműves képzeletének köszönheti.
A történet szerint Gragera egyik lánya olyan házat kért az apjától, amely különlegesebb a környék megszokott, medencés nyaralóinál. Az apa komolyan vette a kívánságot: 1988-ban munkához látott, majd közel három évtizeden keresztül építette és díszítette az egyre terebélyesebb fantáziavilágot. A végeredményen nehéz egyetlen egyenes vonalat is találni. A falak hullámzanak, a lépcsők kanyarognak, a kupolák különböző formákban magasodnak az épület fölé. Szinte minden felületet színes kerámiatöredékek borítanak, amelyekből növények, állatok és geometrikus minták rajzolódnak ki.
Rögtön a bejáratnál például egy mozaikból kirakott páva fogadja a látogatókat, belül pedig minden helyiség újabb meglepetést tartogat. Az egyik folyosó egy képzeletbeli élőlény belsejére emlékeztet, a virág alakú ablakokat hatalmas, színes szirmok ölelik körül. Még a fürdőszobát is víz alatti barlanggá alakították, ahol a csapok egy kígyó testéből és fejéből nyúlnak elő.
Az épületet gyakran hasonlítják Antoni Gaudí munkáihoz. A párhuzam érthető: a természetes formák, a görbe vonalak és a szabálytalan kerámiadarabokból kialakított mozaikok a katalán építész világát idézik. Gragera viszont nem tanult építészetet, saját tapasztalataira, anyagismeretére és ösztöneire támaszkodva alakította ki a ház formanyelvét.
Az El Capricho de Cotrina így ma sem egyszerűen egy furcsa spanyol épület. Inkább egy évtizedeken át formálódó családi történet, amelyben egy gyermeki kérésből színes kupolák, titokzatos folyosók és egész mesevilág nőtt ki. A ház talán soha nem lesz igazán kész, de egy ilyen szeszély esetében alighanem éppen ez a lényeg. A különös családi alkotás ma turistalátványosságként fogadja a kíváncsi látogatókat, akik előzetes bejelentkezés után maguk is beléphetnek ebbe a kissé Gaudíra, kissé egy túlságosan élénk álomra emlékeztető világba.
Olvasd el ezt is!