Olyan forróságot hoz az El Niño, amilyet még soha nem láttunk
Újabb hőhullámok, elhúzódó aszályok és szélsőséges esőzések is várhatnak ránk a következő hónapokban, a háttérben pedig részben egy több ezer kilométerrel távolabb zajló folyamat áll. A Csendes-óceánon szokatlanul gyorsan erősödik az El Niño, amely a világ számos pontján képes felborítani a megszokott időjárást. A kutatók szerint a 2026-os esemény már most olyan erős, amilyenre az évnek ebben a szakaszában még nem volt példa.
Az El Niño néhány évente visszatérő természetes éghajlati jelenség. Akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán trópusi térségeinek középső és keleti részén a felszíni víz a megszokottnál melegebbé válik. Ez megváltoztatja a légáramlásokat és a csapadék eloszlását, ezért a hatása a világ távoli részein is érezhető, írja az IFLScience. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, a NOAA június elején jelentette be az újabb El Niño kialakulását. Azóta a folyamat meglepően gyorsan erősödött. Augusztus első hetében a Csendes-óceán keleti részén a felszíni víz hőmérséklete helyenként már 2,6 Celsius-fokkal haladta meg a megszokott szintet. Zeke Hausfather szerint a Niño 3.4 régióban tartósan 2 Celsius-fok feletti eltérés már a rendkívül erős, úgynevezett „szuper El Niño” kategóriájába esik.
A kutatókat leginkább az ütem lepte meg. A 2026-os El Niño még fejlődésének korai szakaszában jár, ennek ellenére már a korábbi rekorderekkel vetekszik. Zeke Hausfather, a Berkeley Earth klímakutatója szerint az évnek ebben az időszakában még soha nem figyeltek meg ennyire erős El Niñót. Mint fogalmazott:
A legközelebbi összehasonlítási alap az 1997–1998-as El Niño, amely árvizekkel, aszályokkal, tüzekkel és szélsőséges hőséggel járt világszerte. Emberek ezrei haltak meg, a gazdasági károk pedig több ezermilliárd dollárra rúgtak. A mostani El Niño egyelőre még ennél is gyorsabban erősödik, a modellek többsége szerint pedig 2026 végén érheti el a csúcspontját.
A következmények attól függően változnak, hol nézzük őket. Az El Niño általában tovább emeli a globális átlaghőmérsékletet, gyakoribb hőhullámokat hozhat, és jelentősen átrendezheti a csapadékot. Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ausztráliában, Dél-Afrikában és Indiában szárazabb idő és gyengébb monszun alakulhat ki, más térségekben pedig heves esőzések és árvizek jelenthetnek problémát. A mezőgazdaság így több régióban is komoly veszteségekkel számolhat.
Az óceánok élővilága szintén megsínyli az erős felmelegedést. Az El Niñóhoz rendszeresen társulnak tengeri hőhullámok és kiterjedt korallfehéredések. Az első, világszerte egyszerre jelentkező nagy fehéredési eseményt 1998-ban figyelték meg, az akkori rendkívül erős El Niño idején.
A mostani helyzetet az teszi még nehezebben kiszámíthatóvá, hogy a Föld ma eleve jóval melegebb, mint az 1997–1998-as esemény idején. Az ember okozta klímaváltozás miatt az El Niño már magasabb kiindulási hőmérsékletre rakódik rá. Hausfather szerint 1998 annak idején rekordmeleg évnek számított, ma viszont már hűvösnek tűnne. 2011 óta minden év melegebb volt nála. A kutatók éppen ezért egyelőre azt sem tudják pontosan megmondani, milyen következményekkel jár majd a mostani El Niño, ha valóban tovább erősödik az év végéig. Hausfather szerint azonban a szokatlan helyzetet komolyan kell venni. Mint mondta:
Olvasd el ezt is!