Bizonyos gombafajok képesek befolyásolni az időjárást
Egyes gombák szerepe jóval túlmutathat a talajban, a növényeken vagy a lebontó folyamatokban betöltött feladataikon: bizonyos fajok akár az időjárás alakulására is hatással lehetnek. Egy friss kutatás eredményei szerint egyes gombafajok olyan fehérjéket termelnek, amelyek képesek megfagyasztani a vizet, ez pedig hozzájárulhat a felhőkben zajló jégképződéshez és végső soron a csapadék kialakulásához.
A LiveScience beszámolója szerint a tudósok régóta tudják, hogy egyes baktériumok képesek viszonylag magas hőmérsékleten is jégképződést elindítani. Ez a folyamat, az úgynevezett jégmagképződés, akkor történik, amikor apró részecskék körül jégkristályok kezdenek kialakulni. A kutatók azt is sejtették, hogy bizonyos gombák hasonló képességgel rendelkeznek, de eddig nem volt világos, pontosan hogyan működik ez az ő esetükben.
A Virginia Tech mikrobiológusa, Boris Vinatzer és kollégái két, a Mortierellaceae családba tartozó gombatörzs genomját vizsgálták meg. Azt vizsgálták, melyik örökítőanyag-szakasz felelhet a jégképző fehérje előállításáért. A kutatók meglepetésére a gombákban talált gén szinte megegyezett egy baktériumokból ismert változattal.
Ez arra utal, hogy a gombák ősei valamikor a távoli múltban baktériumoktól vehették át ezt a gént. A jelenséget horizontális génátadásnak nevezik, ami azt jelenti, hogy a genetikai információ nem szaporodás útján, hanem közvetlenül adódik át különböző fajok közt. A kutatók szerint ez akár évmilliókkal ezelőtt is megtörténhetett, majd a gombák saját működésük részévé tették a megszerzett képességet.
Az egyelőre kevésbé világos, hogy pontosan mire használják ezt a gombák. A jégképző baktériumok között vannak olyan fajok, amelyek növényeket fertőznek meg, és a jég segítségével károsíthatják a növényi szöveteket. A gombák esetében azonban más magyarázat is elképzelhető. Az egyik vizsgált gomba zuzmóból származott, vagyis olyan életközösségből, amelyben gomba és alga él együtt. Vinatzer szerint a jégképző fehérjék segíthetnek abban, hogy a zuzmó vizet nyerjen a levegőből: párás, hideg reggeleken dér képződhet rajta, amely később megolvad, és nedvességet biztosít.
A kutatás legizgalmasabb része mégis az, hogy ezek a gombák akár a csapadékképződésben is szerepet játszhatnak. A jégképző baktériumokról már ismert, hogy a széllel vagy párolgással a felhőkbe kerülhetnek, ahol jégkristályok kialakulását indítják el. Ezek a kristályok idővel elég nagyra nőhetnek ahhoz, hogy eső vagy hó formájában lehulljanak. A kutatók szerint valószínű, hogy a gombák által kibocsátott fehérjék hasonló módon működhetnek. Mivel egyetlen gomba sok jégképző fehérjét is kibocsáthat, elképzelhető, hogy ezekből a részecskékből jóval több kerül a felhőkbe, mint az ilyen hatású baktériumokból. Vinatzer szerint ez azt is jelentheti, hogy a gombák az időjárás befolyásolásában fontosabb szerepet játszhatnak, mint eddig gondoltuk.
A felfedezésnek gyakorlati jelentősége is lehet. A mesterséges esőztetéshez jelenleg gyakran ezüst-jodidot használnak, amely környezeti szempontból vitatott anyag. A kutatók szerint a gombákból származó jégképző fehérjék egy napon természetesebb alternatívát jelenthetnek, ha sikerül nagy mennyiségben előállítani őket.
Olvasd el ezt is!